Ilyen lesz a 2019-es középiskolai felvételi matekból: minden infó egy helyen

Mikor tartják a központi vizsgát? Milyen lesz a középiskolai központi felvételi matekból? Lehet-e számológépet használni, hány feladatot kell megoldani? Minden infó egy helyen.

  • Eduline

Mikor lesz az írásbeli felvételi?

Ugyanazon a napon, mint magyarból: 2019. január 19-én tartják az írásbeliket - nemcsak a nyolcadikos diákok, hanem a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők is ezen a napon írják meg a tesztet. A pótfelvételi pedig 2019. január 24-én 14 órától lesz.

Milyen feladatok lesznek?

Összesen tíz feladatot kapnak a felvételizők. "A matematika feladatlapok nem kizárólag a tantárgyban tanultakat mérik, hanem ehhez kapcsolódóan a tanulók gondolkodásának

jellemzőit is. A feladatmegoldás sikerességében a tantárgyi ismeretek mellett fontos szerepet kaphat a feladatmegoldó készség, a problémaérzékenység, a kreativitás, a logikai biztonság, a szabálykövetés, a koncentráló képesség, a figyelem összpontosítása és tartóssága. Fontos kompetencia az életkori sajátosságoknak megfelelő szintű írásbeli kommunikáció. Ebből következően elvárás a megoldások rendezett, olvasható, követhető írásos rögzítése is" - olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.

Közeleg a határidő: meddig lehet jelentkezni a középiskolai felvételire?

Meddig lehet jelentkezni a 2019-es központi írásbeli felvételire? Itt találjátok a választ. A diákok 2018. december 7-ig jelentkezhetnek a központi írásbeli felvételi vizsgára. Fontos, hogy ez a jelentkezési lap csak az írásbelire vonatkozik, ne tévesszétek össze azzal az űrlappal, amellyel a középiskolákba jelentkeztek. Arról, hogy mi alapján döntenek az iskolák a jelentkezők felvételi kérelméről, bővebben itt olvashattok.

Hány pontot lehet szerezni az írásbelin?

A matekteszt - csakúgy, mint a magyarból összeállított feladatsor - kitöltésével maximum 50 pontot szerezhetnek a diákok. Hogy ez mennyiben dönt arról, bekerül-e a diák a kiválasztott középiskolába, az az intézmény saját pontszámítási szabályitól függ. Általános szabály azonban, hogy ahol kötelezővé teszik magyarból és matekból (vagy legalább az egyik tárgyból) a központi írásbeli felvételit, ott a felvételi összpontszámának legalább 50 százalékát az írásbelin elért eredmény adja. A pontszámítási szabályokról itt olvashattok bővebben.

Számológépet lehet használni?

Nem, csak vonalzót, körzőt, szögmérőt.

Hány percet kapnak a diákok a feladatok megoldására?

A vizsga feladatlaponként 45 percet vesz igénybe, a matekos és a magyar feladatlap kitöltése között 15 perc szünetet kell tartani.

Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a felvételi tájékoztatókat és írásbeli vizsgahelyszínek keresőjét. A tanulmányi területek listáját itt, a központi írásbeli vizsgát megszervező intézmények listáját az írásbeli vizsgahelyszín kereső felületéről érhetitek el. A jelentkezési lapott pedig itt találjátok.

Fontos, hogy a jelentkezési határidő is közeleg, hiszen 2018. december 7-ig lehet jelentkezni.

A gimnáziumok és szakgimnáziumok több mint fele kér központi írásbelit a felvételihez

A gimnáziumok és szakgimnáziumok 64 százaléka, 425 intézmény írta elő egy vagy több feladatellátási helyén a hozzájuk jelentkező tanulóknak a központi írásbelin való részvételt - közölte az Oktatási Hivatal szerdán az MTI-vel. A hivatal közleményében emlékeztetett, hogy a középfokú iskolák az utóbbi hetekben közzétették felvételi tájékoztatóikat, amelyekben meghatározták, milyen osztályokat indítanak majd a 2019/2020.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.