Ilyen lesz az idei középiskolai felvételi: a legfontosabb dátumok és határidők

Mikor kezdődik az idei középiskolai felvételi? Meddig lehet jelentkezni a központi írásbeli vizsgára, és mikor lehet változtatni a jelentkezési lapon megadott iskolák sorrendjén? Íme, a 2016/2017-es középfokú felvételi legfontosabb dátumai.

  • Eduline

Október 20.

A középfokú iskolák közzéteszik honlapjukon a felvételi tájékoztatót. Érdemes alaposan átolvasni, mert ez tartalmazza a felvételi feltételeit (például azt, hogy tartanak-e központi írásbeli felvételi vizsgát), a pontszámítás szabályait, az induló osztályok listáját. Az általános iskolák október végéig tájékoztatják a nyolcadikosokat a felvételi eljárásról.

November 15.

Az Oktatási Hivatal nyilvánosságraa központi írásbeli felvételit szervező középiskolák listáját. Ezek azok az intézmények, ahová csak olyan diákok kerülhetnek be, akik írásbeli vizsgát tesznek.

December 9.

Jelentkezési határidő a központi írásbeli felvételire. A feladatlapok egységesek, ezért csak egy iskolában kell megírni a tesztet, annak eredményét az összes magyarországi - írásbeli felvételit kérő - intézményben elfogadják.

December 13.

Jelentkezés az Arany János Tehetséggondozó Programra.

Január 21., 10 óra

Az összes - vizsgát szervező - középiskolában egy időpontban tartják az írásbeli felvételit magyarból és matematikából.

Január 26., 14 óra

A pótló írásbeli felvételi. Ezen csak azok vehetnek részt, akik alapos ok miatt, igazoltan nem tudtak elmenni a január 21-i vizsgára.

Február 9.

A diákok megtudják, hány pontot szereztek a központi írásbeli felvételin, az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezők is megtudják a pályázati eredményt.

Február 15.

A középiskolai jelentkezés határideje, eddig kell kiválasztani az intézményeket és a tagozatokat. A tanulói jelentkezési lapokat az általános iskolák küldik el, a nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba jelentkezők önállóan is intézhetik a felvételi jelentkezést.

Február 20-tól március 9-ig

Szóbeli felvételi vizsgák.

Március 10.

Kiderül, hogy a jelentkezők hol állnak a középfokú iskolák által összeállított ideiglenes felvételi rangsorában.

Március 16-17.

A jelentkezés módosítása. Új középiskolát ilyenkor már nem lehet beírni, tanulmányi területet (tagozatot) sem lehet törölni, a sorrendet viszont meg lehet változtatni, és új tanulmányi területet is meg lehet jelölni, de csak olyan iskoláét, amely eredetileg is szerepelt a diák jelentkezési lapján, és amellyel a szülő vagy az általános iskola már egyeztetett.

Április 26.

Az eredmény - megérkezik a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést.

Május 8-tól

Pótfelvételi (hivatalos nevén rendkívüli felvételi eljárás), az ilyenkor benyújtott jelentkezési lapokról az iskolaigazgatók döntenek.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.