Ilyen lesz az idei középiskolai felvételi: a legfontosabb dátumok és határidők

Mikor kezdődik az idei középiskolai felvételi? Meddig lehet jelentkezni a központi írásbeli vizsgára, és mikor lehet változtatni a jelentkezési lapon megadott iskolák sorrendjén? Íme, a 2016/2017-es középfokú felvételi legfontosabb dátumai.

  • Eduline

Október 20.

A középfokú iskolák közzéteszik honlapjukon a felvételi tájékoztatót. Érdemes alaposan átolvasni, mert ez tartalmazza a felvételi feltételeit (például azt, hogy tartanak-e központi írásbeli felvételi vizsgát), a pontszámítás szabályait, az induló osztályok listáját. Az általános iskolák október végéig tájékoztatják a nyolcadikosokat a felvételi eljárásról.

November 15.

Az Oktatási Hivatal nyilvánosságraa központi írásbeli felvételit szervező középiskolák listáját. Ezek azok az intézmények, ahová csak olyan diákok kerülhetnek be, akik írásbeli vizsgát tesznek.

December 9.

Jelentkezési határidő a központi írásbeli felvételire. A feladatlapok egységesek, ezért csak egy iskolában kell megírni a tesztet, annak eredményét az összes magyarországi - írásbeli felvételit kérő - intézményben elfogadják.

December 13.

Jelentkezés az Arany János Tehetséggondozó Programra.

Január 21., 10 óra

Az összes - vizsgát szervező - középiskolában egy időpontban tartják az írásbeli felvételit magyarból és matematikából.

Január 26., 14 óra

A pótló írásbeli felvételi. Ezen csak azok vehetnek részt, akik alapos ok miatt, igazoltan nem tudtak elmenni a január 21-i vizsgára.

Február 9.

A diákok megtudják, hány pontot szereztek a központi írásbeli felvételin, az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezők is megtudják a pályázati eredményt.

Február 15.

A középiskolai jelentkezés határideje, eddig kell kiválasztani az intézményeket és a tagozatokat. A tanulói jelentkezési lapokat az általános iskolák küldik el, a nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba jelentkezők önállóan is intézhetik a felvételi jelentkezést.

Február 20-tól március 9-ig

Szóbeli felvételi vizsgák.

Március 10.

Kiderül, hogy a jelentkezők hol állnak a középfokú iskolák által összeállított ideiglenes felvételi rangsorában.

Március 16-17.

A jelentkezés módosítása. Új középiskolát ilyenkor már nem lehet beírni, tanulmányi területet (tagozatot) sem lehet törölni, a sorrendet viszont meg lehet változtatni, és új tanulmányi területet is meg lehet jelölni, de csak olyan iskoláét, amely eredetileg is szerepelt a diák jelentkezési lapján, és amellyel a szülő vagy az általános iskola már egyeztetett.

Április 26.

Az eredmény - megérkezik a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést.

Május 8-tól

Pótfelvételi (hivatalos nevén rendkívüli felvételi eljárás), az ilyenkor benyújtott jelentkezési lapokról az iskolaigazgatók döntenek.

Középiskolai felvételi: itt vannak a feladatsorok és megoldásokMilyen szakma illik hozzád? Négy ingyenes, szuper teszt

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.