Szombaton tartották a középiskolai felvételit, a diákoknak két tantárgyból kellett vizsgázniuk: matematikából és magyarból. Több diák is sírva jött ki a felvételiről, azt mondták, hiába gyakoroltak, mégsem sikerült jól a felvételi.
Negyvenöt perc alatt kellett megoldaniuk egy tíz – többszörösen összetett – kérdésekből álló feladatsort a diákoknak, akik középiskolában szeretnék folytatni a tanulmányaikat. A nyolcadikosok közül többen is azt mondták, a magyar feladatokkal még nem is volt nagy gondjuk, de a matematikát már alig-alig bírták megcsinálni. Még a kitűnő tanulóknak is meggyűlt a baja a feladatokkal és többen is aggódtak, vajon így felveszik-e őket a kiszemelt gimnáziumba. A nyolcadikosok feladatait itt nézhetitek meg.
„A matek katasztrófa lett. Nagyon csalódott vagyok, mert még tanárhoz is jártam szeptember óta, mégis elrontottam” – mondta egyikük. Voltak olyan diákok, akik sírva jöttek ki a felvételiről. Egyikük elmondta, rengeteget gyakorolt, az elmúlt évek felvételijeit is megcsinálta, mégsem sikerült túl jól a feladatsor.
A 45 perc, amit a megoldásra kaptak, a legtöbb diáknak kevésnek bizonyult, mind azt nyilatkozták, hogy 10-15 perc még jól jött volna nekik, hogy rendesen át tudják gondolni a válaszokat. Többen azt mondták, a kérdések értelmezése is sok időt elvett, több ugyanis elég nyakatekerten volt megfogalmazva.
Egy diák elmondta, az osztályával megcsinálták az elmúlt évek feladatsorait, a tanáruk pedig további kérdéssorokat állított össze nekik, és mégsem értek el vele semmit. Egészen más feladatokra számítottak, és hiába voltak az eddigi megoldásai szinte hibátlanok, itt csak bukdácsolt.
A hatodikosok felvételije is megosztotta a diákokat, volt, aki szerint könnyebb volt, mint az elmúlt évekbeli kérdéssor, ám a többség szerint ez is nehéz volt. Főleg a matek feladatok között a logikai kérdést érezték nehéznek, sokan azt kérdezték, a hatodikosoknak miért kell ennyire sok mindent tudni. A feladatokat itt nézhetitek meg.
Volt, aki háborgott a közösségi oldalakon, miért kell ennyit keseregni a felvételik miatt, miért kell neki azt végigolvasni, hogy mennyire nehéz volt. Szerinte ugyanis minden évben ugyanezeket a frázisokat kell látnia. Erre egy vizsgázó kiosztotta: először szembesülnek a diákok ilyenkor egy komolyabb vizsgával és nincs olyan, aki ne gondolná azt írás közben, hogy most kell megmutatnia, mit tud és nincs több lehetősége. Ez akkora nyomás, hogy utána egyszerűen jólesik panaszkodni és kiadni a feszültséget vagy éppen keseregni, hogy elrontották az esélyüket a jobb sulikba való bejutásra. Ez egyébként a világ minden pontján ugyanígy van, a statisztikák szerint a középiskolai felvételik időszakában megugrik a gyereköngyilkosságok száma Japánban, más országokban pedig ilyenkor szökik meg a legtöbb gyerek.
Akik most írták a felvételit, feltették azt a kérdést is, hogy vajon ez a kérdéssor valóban a tudásukat mérte-e fel. Volt egy kitűnő tanuló, aki azt mondta nekünk, hogy hiába 4,9-es az átlaga az iskolában, a felvételit közel azonos pontra írta meg, mint egy közepes osztálytársa. Ő azt is elmondta, hogy bár rengeteget gyakorolt, arra nem tudott felkészülni, milyen lesz nyomás alatt, izgulva megcsinálni a feladatokat. Tudta, hogy a szülei is jó eredményt várnak el tőle, és ettől még jobban bestresszelt. Most csak abban reménykedik, hogy mégsem lesz olyan rossz az eredménye, mint amilyennek most érzi, és hogy behívják majd szóbelizni a kiszemelt gimnáziumba. Az ország legjobb középiskoláinak rangsorát itt találjátok.
Az idei átlagteljesítményeket még nem hozták nyilvánosságra, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) viszont az iskolára vonatkozó eredményeket már közzétette. Az ottani átlag az országos átlaggal azonos vagy annál néhány ponttal magasabb szokott lenni: idén a hatodikosok magyarból 32,8, matekból pedig 23,3 pontot értek el, a nyolcadikos diákok átlageredménye pedig 32,5, illetve 24 pont volt.
Tavaly az országos átlag a nyolcadikosoknál magyarból 29,7, matekból pedig 23 pont volt. A hatodikosok magyarból 31,6, matekból 23,3 pontot értek el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
