Sírva jöttek ki a diákok: kellemetlen meglepetést okozott a középiskolai felvételi

Shutterstock

Negyvenöt perc alatt kellett megoldaniuk egy tíz – többszörösen összetett – kérdésekből álló feladatsort a diákoknak, akik középiskolában szeretnék folytatni a tanulmányaikat. A nyolcadikosok közül többen is azt mondták, a magyar feladatokkal még nem is volt nagy gondjuk, de a matematikát már alig-alig bírták megcsinálni. Még a kitűnő tanulóknak is meggyűlt a baja a feladatokkal és többen is aggódtak, vajon így felveszik-e őket a kiszemelt gimnáziumba. A nyolcadikosok feladatait itt nézhetitek meg.

„A matek katasztrófa lett. Nagyon csalódott vagyok, mert még tanárhoz is jártam szeptember óta, mégis elrontottam” – mondta egyikük. Voltak olyan diákok, akik sírva jöttek ki a felvételiről. Egyikük elmondta, rengeteget gyakorolt, az elmúlt évek felvételijeit is megcsinálta, mégsem sikerült túl jól a feladatsor.

A 45 perc, amit a megoldásra kaptak, a legtöbb diáknak kevésnek bizonyult, mind azt nyilatkozták, hogy 10-15 perc még jól jött volna nekik, hogy rendesen át tudják gondolni a válaszokat. Többen azt mondták, a kérdések értelmezése is sok időt elvett, több ugyanis elég nyakatekerten volt megfogalmazva.

Egy diák elmondta, az osztályával megcsinálták az elmúlt évek feladatsorait, a tanáruk pedig további kérdéssorokat állított össze nekik, és mégsem értek el vele semmit. Egészen más feladatokra számítottak, és hiába voltak az eddigi megoldásai szinte hibátlanok, itt csak bukdácsolt.

A hatodikosok felvételije is megosztotta a diákokat, volt, aki szerint könnyebb volt, mint az elmúlt évekbeli kérdéssor, ám a többség szerint ez is nehéz volt. Főleg a matek feladatok között a logikai kérdést érezték nehéznek, sokan azt kérdezték, a hatodikosoknak miért kell ennyire sok mindent tudni. A feladatokat itt nézhetitek meg.

Volt, aki háborgott a közösségi oldalakon, miért kell ennyit keseregni a felvételik miatt, miért kell neki azt végigolvasni, hogy mennyire nehéz volt. Szerinte ugyanis minden évben ugyanezeket a frázisokat kell látnia. Erre egy vizsgázó kiosztotta: először szembesülnek a diákok ilyenkor egy komolyabb vizsgával és nincs olyan, aki ne gondolná azt írás közben, hogy most kell megmutatnia, mit tud és nincs több lehetősége. Ez akkora nyomás, hogy utána egyszerűen jólesik panaszkodni és kiadni a feszültséget vagy éppen keseregni, hogy elrontották az esélyüket a jobb sulikba való bejutásra. Ez egyébként a világ minden pontján ugyanígy van, a statisztikák szerint a középiskolai felvételik időszakában megugrik a gyereköngyilkosságok száma Japánban, más országokban pedig ilyenkor szökik meg a legtöbb gyerek.

Akik most írták a felvételit, feltették azt a kérdést is, hogy vajon ez a kérdéssor valóban a tudásukat mérte-e fel. Volt egy kitűnő tanuló, aki azt mondta nekünk, hogy hiába 4,9-es az átlaga az iskolában, a felvételit közel azonos pontra írta meg, mint egy közepes osztálytársa. Ő azt is elmondta, hogy bár rengeteget gyakorolt, arra nem tudott felkészülni, milyen lesz nyomás alatt, izgulva megcsinálni a feladatokat. Tudta, hogy a szülei is jó eredményt várnak el tőle, és ettől még jobban bestresszelt. Most csak abban reménykedik, hogy mégsem lesz olyan rossz az eredménye, mint amilyennek most érzi, és hogy behívják majd szóbelizni a kiszemelt gimnáziumba. Az ország legjobb középiskoláinak rangsorát itt találjátok.

Az idei átlagteljesítményeket még nem hozták nyilvánosságra, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) viszont az iskolára vonatkozó eredményeket már közzétette. Az ottani átlag az országos átlaggal azonos vagy annál néhány ponttal magasabb szokott lenni: idén a hatodikosok magyarból 32,8, matekból pedig 23,3 pontot értek el, a nyolcadikos diákok átlageredménye pedig 32,5, illetve 24 pont volt.

Tavaly az országos átlag a nyolcadikosoknál magyarból 29,7, matekból pedig 23 pont volt. A hatodikosok magyarból 31,6, matekból 23,3 pontot értek el.