Kötelező helyett ajánlott irodalomnak nevezik, nyári szünet helyett egész évre kiadják az olvasmányokat a békéscsabai tanárok. Egyikük szerint modern csapatjátékokkal sokkal érdekesebbé lehet tenni az olvasást.
Egy békéscsabai tanárnő, amikor a nyolcadikas diákjaival a Kőszívű ember fiait dolgozta fel, azt a visszajelzést kapta, hogy nagyon élvezték a gyerekek. Az ötödikesei a Pál utcai fiúkkal kapcsolatban azt mondták, hogy habár mindenki ijesztgette őket, mégis egytől egyig érdekesnek tartották a történetét. Szerinte azért lelkesednek ennyire, mert ő az irodalmat úgy tanítja, hogy modern csapatjátékokat – például újságszerkesztés, kvízjátékok – tervez be az órába, így a kevésbé érdekes anyagokra is fel tudja hívni a figyelmüket - írja a beol.hu.
Csomósné Tanka Ilona, a békéscsabai Lencsési Általános Iskola magyar nyelv- és irodalomtanára előző évben mindig megbeszéli diákjaival, hogy hogyan fogják feldolgozni az olvasmányokat. Előzetes feladatokat is ad ki egyénileg és csoportosan, például rejtvényeket, projekt- és kutatómunkák formájában) az aktuális könyvvel kapcsolatosan. Így, hogy érdekessé teszi a diákok számára az olvasmányokat, könnyebben rá tudja őket bírni az elolvasásukra.
A kiadott olvasmányokat pedig nem feltétlenül a nyári szünetre adja fel a diákoknak, év közben is elolvashatják azokat. Éppen ezért feldolgozását nem is kezdi el rögtön a szünidő után a gyerekekkel - írja a beol.hu, hozzátéve: kötelező helyett inkább ajánlottnak nevezik a tanárok az irodalmi olvasmányokat.
A tanárnő szerint sok gyereket azért is nehéz rávenni manapság az ajánlottak elolvasására, mert azoknak a nyelvezete teljesen más egy mai szöveghez képest. Ettől függetlenül továbbra is megvannak a klasszikusok (Egri csillagok, stb.), de Csomosné Tanka Ilona szerint kortárs műveket is be kell emelni a tananyagba: például Varró Dániel, Lackfi János, Péter Erika vagy akár nyolcadikban Adamis Anna írásait - tette hozzá a beol.hu.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
