Így veszik rá a diákokat az olvasásra: modern csapatjátékok, ajánlott irodalom

Kötelező helyett ajánlott irodalomnak nevezik, nyári szünet helyett egész évre kiadják az olvasmányokat a békéscsabai tanárok. Egyikük szerint modern csapatjátékokkal sokkal érdekesebbé lehet tenni az olvasást.

  • Eduline
Creative Commons

Egy békéscsabai tanárnő, amikor a nyolcadikas diákjaival a Kőszívű ember fiait dolgozta fel, azt a visszajelzést kapta, hogy nagyon élvezték a gyerekek. Az ötödikesei a Pál utcai fiúkkal kapcsolatban azt mondták, hogy habár mindenki ijesztgette őket, mégis egytől egyig érdekesnek tartották a történetét. Szerinte azért lelkesednek ennyire, mert ő az irodalmat úgy tanítja, hogy modern csapatjátékokat – például újságszerkesztés, kvízjátékok – tervez be az órába, így a kevésbé érdekes anyagokra is fel tudja hívni a figyelmüket - írja a beol.hu.

Csomósné Tanka Ilona, a békéscsabai Lencsési Általános Iskola magyar nyelv- és irodalomtanára előző évben mindig megbeszéli diákjaival, hogy hogyan fogják feldolgozni az olvasmányokat. Előzetes feladatokat is ad ki egyénileg és csoportosan, például rejtvényeket, projekt- és kutatómunkák formájában) az aktuális könyvvel kapcsolatosan. Így, hogy érdekessé teszi a diákok számára az olvasmányokat, könnyebben rá tudja őket bírni az elolvasásukra.

A kiadott olvasmányokat pedig nem feltétlenül a nyári szünetre adja fel a diákoknak, év közben is elolvashatják azokat. Éppen ezért feldolgozását nem is kezdi el rögtön a szünidő után a gyerekekkel - írja a beol.hu, hozzátéve: kötelező helyett inkább ajánlottnak nevezik a tanárok az irodalmi olvasmányokat.

A tanárnő szerint sok gyereket azért is nehéz rávenni manapság az ajánlottak elolvasására, mert azoknak a nyelvezete teljesen más egy mai szöveghez képest. Ettől függetlenül továbbra is megvannak a klasszikusok (Egri csillagok, stb.), de Csomosné Tanka Ilona szerint kortárs műveket is be kell emelni a tananyagba: például Varró Dániel, Lackfi János, Péter Erika vagy akár nyolcadikban Adamis Anna írásait - tette hozzá a beol.hu.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.