Friss kutatások is bizonyítják, hogy minél több könyve van otthon egy családnak, annál jobbak a diákok iskolai eredményei.
Az ausztráliai nemzeti egyetem és a nevadai egyetem kutatóinak új tanulmánya kiderítette, hol élnek a világ legnagyobb könyvmolyai. A kutatók több ország diákjainak is feltették a kérdéséseiket, hogy megtudják, valóban van-e kapcsolat az otthoni könyvek száma és a jó iskolai eredmények között - írja a The Guardian.
Arra jutottak, hogy azok a diplomások, akik úgy nőttek fel, hogy kevesebb könyvük volt otthon, ugyanolyan szintű műveltséggel rendelkeztek, mint azok, akik esetleg nem tanultak tovább, de sok könyv volt körülöttük tinédzserként.
Az ausztráloknak átlagosan 148 könyvük van otthon, de a megkérdezettek legnagyobb részénél ez a szám csak 65 volt. Az észtek, akik a világelsők e téren, átlagosan 218 könyvet tartanak otthon, de 35%-uknak 350 vagy több könyve is van.
Ezek a számok a többi országban a következőek: Norvégiában 212, Svédországban 210, Csehországban 204, az Egyesült Királyságban 143, az Egyesült Államokban 114. A könyvek száma Törökországban volt a legalacsonyabb (27), de a megkérdezett háztartások 60%-ának csak öt könyve volt.
Így döntik el, iskolaérett-e egy hatéves gyerek
Debrecenben a hatodik életévüket betöltött gyerekek harmada tölt egy extra évet az óvodában iskolakezdés előtt. A szülőknek sokszor komoly dilemmát jelent, hogy mikor engedjék iskolába a gyereküket - írja a Dehír. Ha augusztus végéig betölti a hatodik életévét, szeptembertől iskolaköteles a gyermek, de csak akkor, ha elég érett.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
