Öt könyv, amit minden gyereknek el kellene olvasnia
Összeszedtünk öt olyan olvasmányt, amelyre mindenképpen megéri felhívni a gyerekek figyelmét. Jobbnál jobb könyvek jönnek.
Eduline
1. Kisherceg
Ez az a mű, amit feltétlenül el kell olvasnia minden gyereknek. A könyv elfogadásra, szeretetre és tiszteletre tanít. Az aranyos szőke hajú kisfiú mesés története pedig nem csak tanulságos, de megható is kicsik és nagyok számára egyaránt.
2. Harry Potter
A bátor varázslófiú története nem csak azért lesz hasznos, mert a gyerekek le sem fogják tudni tenni, és így megszeretik az olvasást, de mágikus világának elképzelése a kreativitás fejlesztéséhez is nagyban hozzájárul. E mellett persze egy izgalmas olvasmány, és vannak benne manók!
3. Micimackó
A mézimádó medvefiú és barátainak története irodalomkultúránk legmeghatározóbb elemei között van. Kedves, barátságos sorai végigkísérik a felnövéstörténetünket és szállóigék maradnak felnőttkorban is.
Malacka: - Hogyan betűzöd azt, hogy szeretet?
Micimackó: - Azt nem betűzik, azt érzik.
4. Alice csodaországban
Ezt a regényt akkor is érdemes elővenni, ha a gyermeketeket szeretnétek korán elkezdeni idegen nyelvre is tanítani. Az aránylag egyszerűbb angol olvasmányok sorába tartozik, és közös programnak sem utolsó, hogy együtt igyekeztek megfejteni a sorait.
5. Akinek a kedve dacos
Becsempésztünk a listába egy magyar szerzőt, Varró Dánielt is. Gyermekversei humorosak, dallamosak és elalvás előtti rövid történetnek is jól használhatóak. A versek felolvasásával hamar megismertethetitek a csöpséget a magyar irodalom egyik jeles képviselőjével.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.