110 millió forintból támogatja a kormány a hátrányos helyzetű diákokat

Kollégiumi modellprogram indul hátrányos helyzetű tanulóknak - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) pénteken az MTI-t.

  • MTI
pixabay

A közlemény szerint Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár Dunavecsén, a program ünnepélyes megnyitóján elmondta: a kormány által 110 millió forintos forrásból meghirdetett "Kollégium Plusz" elnevezésű program célja, hogy megelőzzék a szegény családban élő gyermekek és a tartós rászorultságban élők lemorzsolódását a köznevelési intézményekből, továbbá segítsék a gyerekek továbbtanulási mutatóinak javítását.

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére, valamint a kollégiumi körülmények között megvalósuló gyermekjóléti prevenciós projektek támogatására szolgáló programot három évre, felzárkózási, megelőzési céllal hirdette meg a kormány. A felzárkózást elősegítő projekt keretében hat kollégiumban évente várhatóan 180-200 gyermek vesz részt.

Az Emmi kiemelte: valamennyi gyermek magában hordozza azokat az adottságokat, amelyek fejlesztésével és megfelelő segítséggel képes jól teljesíteni az iskolában, nevelési hátrányait képes ledolgozni és megtalálni helyét előbb a szűkebb, majd a tágabb társadalomban, a munka világában. "A program által igazi életkezdési esélyt kapnak a gyermekek és így lehetőség nyílik arra, hogy a nyomor, a gyermekszegénység ne terjedjen tovább generációról generációra" - fogalmaztak a közleményben.

Hihetetlen videó: így néz ki a világ egyik legdrágább luxuskollégiuma

Lassan kezdődik a beköltözés a magyarországi egyetemek és főiskolák kollégiumaiba, a legtöbb helyen 12-15 ezer forintot kell fizetni havonta a férőhelyért. Persze van néhány olyan kollégium a világban, ahol ennél jóval több pénz kell letenni az asztalra. Hogy mit kapnak ezért a hallgatók? Garantáltan tátva marad a szátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.