110 millió forintból támogatja a kormány a hátrányos helyzetű diákokat

Kollégiumi modellprogram indul hátrányos helyzetű tanulóknak - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) pénteken az MTI-t.

  • MTI
pixabay

A közlemény szerint Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár Dunavecsén, a program ünnepélyes megnyitóján elmondta: a kormány által 110 millió forintos forrásból meghirdetett "Kollégium Plusz" elnevezésű program célja, hogy megelőzzék a szegény családban élő gyermekek és a tartós rászorultságban élők lemorzsolódását a köznevelési intézményekből, továbbá segítsék a gyerekek továbbtanulási mutatóinak javítását.

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére, valamint a kollégiumi körülmények között megvalósuló gyermekjóléti prevenciós projektek támogatására szolgáló programot három évre, felzárkózási, megelőzési céllal hirdette meg a kormány. A felzárkózást elősegítő projekt keretében hat kollégiumban évente várhatóan 180-200 gyermek vesz részt.

Az Emmi kiemelte: valamennyi gyermek magában hordozza azokat az adottságokat, amelyek fejlesztésével és megfelelő segítséggel képes jól teljesíteni az iskolában, nevelési hátrányait képes ledolgozni és megtalálni helyét előbb a szűkebb, majd a tágabb társadalomban, a munka világában. "A program által igazi életkezdési esélyt kapnak a gyermekek és így lehetőség nyílik arra, hogy a nyomor, a gyermekszegénység ne terjedjen tovább generációról generációra" - fogalmaztak a közleményben.

Hihetetlen videó: így néz ki a világ egyik legdrágább luxuskollégiuma

Lassan kezdődik a beköltözés a magyarországi egyetemek és főiskolák kollégiumaiba, a legtöbb helyen 12-15 ezer forintot kell fizetni havonta a férőhelyért. Persze van néhány olyan kollégium a világban, ahol ennél jóval több pénz kell letenni az asztalra. Hogy mit kapnak ezért a hallgatók? Garantáltan tátva marad a szátok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.