Kiakadtak a tanárok a köznevelési államtitkár beszédén

A kilencéves általános iskolákról és a szakképzés átalakításáról is beszélt Czunyiné Bertalan Judit. Azonban az egyik példáján nagyon kiakadtak a tanárok.

  • Eduline
Shutterstock

„Tök boldogan élek úgy, hogy nem tudom a savak egymásra hatásának kémiai képleteit felírni. Viszont biztos, hogy nem maratom ki a tüdőmet a lúg és a sav összeöntésével. Ezt a kémia hatást kellene elmagyarázni egy 14 éves kislánynak, és nem a hatsoros kémiaképletet bemagoltatni velük” – mondta az 2014-2015-ös tanévet értékelő beszélgetésen Czunyiné Bertalan Judit.

Erre a mondatára reflektált Nádori Gergely, az AKG tanára, aki szerint „két mondatba sikerül nagyon sokféle ostobaságot belezsúfolni. Egyszerre sugárzik belőle a tudatlanság felsőbbrendű gőgje, a kémiai ismeretek teljes hiánya, de az egészet a tanterv nem ismerete koronázza meg, desszertnek pedig egy kis nemi előítéletet is kapunk”.

„Nézzük a kémiát! Lúg és sav összeöntésével víz és só keletkezik, ezt nevezik közömbösítésnek. Azt a kémiai hatást, ahogyan a víz kimarja a tüdőt, nehéz lenne elmagyarázni egy 14 éves kislánynak. Természetesen komoly probléma lehet, ha a savat és a lúgot a tüdejében keveri össze, mivel a keletkező víztől megfulladhat, még nem jutott eszembe erre figyelmeztetni egy tanítványomat sem, de ezentúl megfogadom a jó tanácsot. Olyan apróságokon már ne is akadjunk fent, hogy reakcióknak nem képletei, hanem egyenletei vannak, így a savak egymásra hatásának is egyenlete van” - írta Nádori, akinek az írását az Index is közölte.

Átalakítják a struktúrát

Czunyiné Bertalan Judit az Origónak beszélt a szakképzési struktúra átalakításáról is, valamint arról, hogy 2016 szeptemberétől mind az ötszáz szakiskola és szakközépiskola felügyelete átkerül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz.

Az államtitkár elismerte, hogy van olyan intézmény is, ahol eddig egyszerre volt gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás, és az intézmény a szakképző intézmények közé került, mert a térség munkaerő-piaci igényei ezt kívánják.

A tanulók életébe nem akarnak beleszólni, mert aki gimnáziumban kezdte meg a tanulmányait, az ott is fejezi be. Tehát addig maradnak gimnáziumi osztályok ezekben az iskolákban addig, amíg a már beiskolázott évfolyamokról el nem ballagnak a diákok.

Nem a görög mitológiát kellene tanítani

A közoktatási államtitkár elismerte, hogy az általános iskolai oktatásban sok dolgot újra kellene gondolni. Szerinte egy ötödikes gyereknek történelem tanulmányai során inkább a magyar nép eredetével kellene tisztában lennie, mint a görög mitológiával. A kilenc évfolyamos általános iskoláról itt olvshattok bővebben.

Gond az is, hogy sok diák végzettség nélkül hagyja el az iskolát. Ezekre a hiányosságokra az új köznevelési törvényben vannak válaszok, és a projektek elindultak – mondta az államtitkár.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.