Több sebből is vérzik a magyar közoktatás, a kilencéves általános iskola bevezetése sem megoldás az oktatási rendszer problémáira a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint. Közleményükben azt írják: a tananyagot kellene csökkenteni, nem az évfolyamok számát növelni.
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint nem megoldás a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetése az oktatási rendszer problémáira.
Keszei Sándor, a szervezet elnöke közleményében rámutatott arra: a nemzetközi mérések szerint a magyar diákok teljesítménye a szövegértés, az alkalmazott matematikai, valamint az alkalmazott természettudományi műveltség területén romlott az elmúlt években. Az eredmény súlyos, oktatási kormányzatokon átívelő rendszerhibára utal, amit nem old meg a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetése - tette hozzá.
Csökkenteni kell a tananyagot
Kitért arra is, hogy a Nemzeti alaptantervben előírt, "megtaníthatatlan és megtanulhatatlan mennyiségű" ismeretanyag magasan a gyerekek aktuális fejlettségi szintje fölött van, ezért jelentős, 50 százalékos tananyagcsökkentésre van szükség, nem az évfolyamok számát kell emelni.
Az MSZOE álláspontja szerint az állami iskolafenntartás nem biztosítja a törvényben előírt óraszámokhoz, a csoportbontáshoz, az egyéni foglalkozásokhoz szükséges pedagóguslétszámot. A pedagógusbér-emelés nem emelte az oktatás színvonalát. Gond van a tankönyvekkel, az iskolák felszereltségével és a tanítási módszerekkel egyaránt, amit szintén nem old meg az évfolyamok számának növelése - sorolta.
A köznevelési jogszabályok tanuló- és szülőellenes előírásai és a 16 éves korig tartó tankötelezettség bevezetése miatt évente mintegy tízezer tanuló kerül ki végzettség nélkül az iskolarendszerből.
Nem az évfolyamszám-emelés a megoldás
Keszei Sándor szerint a gyermekek tanulását támogató jogszabályokra, befogadó iskolára, hatékonyabb oktatásszervezési, -irányítási és pedagógiai módszerek bevezetésére, jól felkészült pedagógusokra és etikusan működő iskolákra van szükség, nem pedig évfolyamszám-emelésre.
Rogán Antal csütörtökön beszélt arról is, hogy a kilencéves általános iskola bevezetéséről is tárgyal a Fidesz-KDNP parlamenti frakciója kihelyezett mezőkövesdi ülésén. Elmondta: a frakció elvárása a kormánnyal szemben, hogy emelkedjen a közoktatásban a képzés színvonala, valóban szakmát és boldogulást adjon a szakképzés, és csökkenjen a lemorzsolódás az egyetemeken és főiskolákon. Rogán Antal akkor azt hangsúlyozta, hogy minden javaslatot megvitatnak, így például Pokorni Zoltánét is, aki felvetette, érdemes-e meghosszabbítani az általános iskolai képzés idejét egy évvel. Az oktatás átalakítását és az általános iskolai évfolyamok számának növelését Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke javasolta. A teljes cikket itt olvashatjátok.
Orbán Viktor szerdán a HírTV esti adásában beszélt arról, egyelőre csak iránykijelölések vannak a témában, a frakcióülésen nem kötelezné el még magát a megoldás mellett. A nyilatkozatát itt olvashatjátok.
Nem először kerül elő a kilencéves általános iskola ötlete, részletes cikkünket itt olvashatjátok el.Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
