Czunyiné: Már tanulmányozzák a kilencéves iskolát

Mindenképpen foglalkozni kell azzal, hogy a pedagógusok hogyan érzik magukat az iskolákban, a helyzet javítása érdekében nagyon komoly egyeztetés folyik jelenleg a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) - mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban a köznevelésért felelős államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit.

  • Eduline
MTI Fotó: Beliczay László

A Magyar Hírlap keddi számában közölt interjúban Czunyiné Bertalan Judit beszélt arról is, hogy a szakmával és a szülőkkel való együttgondolkodás után születhet csak döntés a kilencosztályos általános iskoláról.

Az államtitkár úgy fogalmazott, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik) meg kell vizsgálnia a munkaidő-nyilvántartásokat, és ez a munka meg is kezdődött. Az elsődleges vizsgálat szerint a pedagógusok hivatalosan nyilvántartott munkaideje heti huszonnégy óra alatt van. Jelentős ez az eltérés a PSZ felméréséhez képest, amely szerint gyakran előfordul, hogy a pedagógusok heti harminckét óránál többet dolgoznak az iskolában, de - mint mondta - nem mellékes az a körülmény sem, hogy a pedagógusok alapbére 2013 augusztusa és 2015 januárja között, vagyis az életpálya bevezetése óta negyven százalékkal növekedett.

Még több cikk a kilencéves általános iskoláról

A tanár is érzi, ha a diák szülei anyagi problémákkal küzdenek

Pokorni: a kilencosztályos iskola csak az egyik eszköz a problémák megoldására

Balog szerint más ötletről is lehet beszélni, nem csak a kilencéves iskoláról

PSZ: csökkenteni kell a tananyagot és időt adni a gyerekeknek a gyakorlásra

Czunyiné Bertalan Judit a kilenc évfolyamos iskolával kapcsolatban azt mondta, tanulmányozzák egyes európai és OECD-államok iskolarendszereit, hatékonyságát, az ottani kompetenciaeredményeket. Úgy vélte, hogy történelmi, tradicionális okok miatt egyik modell sem adaptálható egy az egyben a magyar iskolarendszerre. Alapos kutatások állnak rendelkezésükre, és természetesen a szakma véleményét is megkérdezik, hogy megfelelően alátámasztott javaslatot tudjanak letenni majd az asztalra.

Arra a kérdésre, hogy mikor születhet döntés ezzel kapcsolatban, azt válaszolta, korai még az időpontról beszélni, egy ilyen döntés hatásai nem három–öt évre szólnak, hanem generációkra határoznák meg az iskolarendszer kereteit. Ráadásul számtalan kapcsolódó kérdést vizsgálni kell, az infrastruktúra rendelkezésre állását vagy a pedagógusellátottságot. A gondolkodás megindult, de a döntéshozó elé csak olyan javaslatot szabad bevinni, amely határozottan mutatja az irányokat, a lehetőségeket - mondta Czunyiné Bertalan Judit.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.