A tanár is érzi, ha a diák szülei anyagi problémákkal küzdenek

Egyre több gyereken érződik, hogy a szülők anyagi nehézségekkel küzdenek - mondta az InfoRádiónak Jeszenszkyné Gallai Gabriella, a Magyar UNESCO Bizottság Nevelésügyi Szakbizottságának tagja, aki a kilencéves általános iskoláról is beszélt.

  • Eduline
Túry Gergely

"Ha a tervezet elkészül, arról természetesen tudok majd szakmai véleményt adni. Tapasztalataim szerint, mint ahogy az nagyon sok helyen és sok tanulmányban megjelent, vannak olyan 8 évfolyamos általános iskolák, amelyekkel baj van, és vannak olyanok, amelyekkel nincsen. Úgy gondolom, hogy ez helyzettől, pedagógustól, gyerekközösségtől, pedagógiai programtól függ" - mondta Jeszenszkyné Gallai Gabriella, a Magyar UNESCO Bizottság Nevelésügyi Szakbizottságának tagja az InfoRádió Aréna című műsorában

A XVI. kerületi Móra Ferenc Általános Iskola intézményvezetője hozzátette, hogy a különböző tanulói csoportok más-más oktatási feltételeket, óraszámot és segítő szakmák meglétét igénylik, amelyek nem mindenhol állnak rendelkezésre. A kilencéves általános iskoláról szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Nem ismerik a saját gyerekeiket

A szakember arról is beszélt, hogy az elmúlt években egyre több gyereken érződik, hogy szülőknek anyagi nehézsége, esetleg bedőlt hitele van.

"Azt valamennyien látjuk-tudjuk, hogy a hagyományos családszerkezet szétesőben van. Ám azt is látjuk, hogy a családoknál nemcsak a szétesés jelent gondot, a válás, a különélés, hanem megjelent néhány évvel ezelőtt a bedőlt hitelek problémája, ami a családokat mindenféleképpen egy újfajta működésre készteti, és ez a gyerekeken is látszik. Amit látni még - nagy tisztelet a kivételeknek -, hogy egyre kevesebb idő jut a gyerekekre" - tette hozzá Jeszenszkyné Gallai Gabriella.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.