Leporolta a kilencosztályos általános iskola bevezetésnek ötletét a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely száznyolcvan pontos javaslatcsomagot dolgozott ki az ország versenyképességének javításáról, kedden át is adták a dokumentumot a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak. Több tanítót vennének fel az iskolákba és rugalmasabb tanterveket adnának a pedagógusok kezébe.
"Igény szerint alapozó 0. évfolyam bevezetése az általános iskolákban" - többek között ez szerepel a Magyar Nemzeti Bank javaslatcsomagjában, amely - úgy tűnik - ismét leporolja a kilencosztályos általános iskola ötletét. Amelyről az elmúlt hónapokban mélyen hallgatott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), miközben 2017 márciusában Balog Zoltán akkori tárcavezető bejelentette: hamarosan bevezethetik a kilencosztályos általános iskolát, legalábbis kormányzati döntés született az új oktatási forma tervezéséről. Akkor azt is hozzátette, hogy még viták zajlanak arrl, hogy négyéves óvoda, ötéves alsó tagozat vagy 3+3+3 éves általános iskola lenne-e a jó megoldás.
Palkovics László akkori oktatási államtitkár néhány nappal később azt is bejelentette, hogy a kilencéves általános iskolát már 2019-ben bevezetnék, a plusz egy évfolyamot az óvoda és az általános iskola közé illesztenék, tehát az "alapozó szakaszban", mintegy "előképzőként" jelenne az meg, ugyanakkor a szakmai vita erről is fog szólni, hogy hova illesszék be a plusz egy évfolyamot.
Később visszatáncoltak: március végén a minisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence azonban azt mondta a kilenc évfolyamos iskoláról, hogy a kormány döntést nem hozott, csak „szabad utat engedett annak, hogy erről beszéljenek a köznevelési kerekasztalon és egyéb fórumokon is. Májusban azonban ismét előkerült a téma, Balog Zoltán beszélt arról egy szakmai konferencián, hogy a jövő feladatai közé tartozik a kilenc évfolyamos iskola bevezetése.
Tavaly nyáron a sajtó birtokába jutott az új Nemzeti alaptanterv (NAT) 70 oldalas koncepciója, amely szintén számolt a kilencosztályos általános iskola bevezetésével. A koncepció az esetleges bevezetésre több forgatókönyvet is felvázolt: ezek egyike, hogy három év kötelező óvodáztatást hat év általános iskolában töltött idő követne, így a hat iskolai alapozó évfolyam elvégzése megerősítené az alapkészségeket azon diákok esetében is, akik eddig a legnagyobb valószínűséggel morzsolódtak le az iskolákból.
Több tanító, rugalmasabb tanterv?
Azóta - vagyis több mint egy éve - nagy a csend, a nemzeti bank javaslata azonban új lendületet adhat a kilencosztályos iskola bevezetésének. Az MNB egyébként nem csak ezzel a javaslattal reformálná meg az oktatást - meglepően innovatív, a jelenlegi oktatáspolitikának itt-ott ellentmondó ötleteket gyűjtöttek össze a dokumentumban.
Növelnék például a tanítók számát, az alsó tagozatban a képességfejlesztést erősítenék, a javaslatuk szerint az új Nemzeti alaptantervnek egyébként is a "képességfejlesztésre és a gyakorlati tudnivalókra" kellene koncentrálnia. Konkrét célokat is megfogalmaztak: a magyar diákok PISA-átlagpontszámát 475-ről 490-re emelnék, és elérnék, hogy a közoktatás végére minden diáknak legyen legalább középfokú angol nyelvvizsgája. Sőt úgy látják, hogy a "központilag meghatározott tananyag mellett rugalmasabb tanterveketet" kellene biztosítani.
Új tantárgyat vezethetnek be az iskolákban: jön a kötelező pénzügy óra?
Elképzelhető, hogy önálló tantárgy lesz az iskolák 7-10. évfolyamán a pénzügyi ismeretek - ez áll a pénzügyi tudatosság fejlesztését célzó stratégiában, amelyet hétfőn tett közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium a kormány.hu-n. A pénzügyi ismereteket kötelező tartalomként fogják oktatni a 7-10.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
