Eltűnt húszezer gimnazista

Majdnem húszezerrel csökkent a gimnáziumba járó diákok száma az elmúlt nyolc évben: míg a 2009/2010-es tanévben 201,2 ezer középiskolás kezdte gimnáziumban a tanévet, addig 2016/2017-ben már csak 181,8 ezer nappali tagozatos gimnazista szerepelt a statisztikákban - írja a Népszava.

  • Eduline
Fazekas István

A lapnak Szüdi János oktatási szakértő azt mondta, ennek egyrészt demográfiai okai vannak: a Köznevelési statisztikai évkönyv adataiból az is jól látszik, hogy az említett időszakban az általános iskolások száma is 32 ezerrel csökkent.

Csakhogy az általános iskolások többsége nem gimnáziumban tanul tovább, hanem – mint az az adatokból kitűnik – a szakképzést választja (bár a gimnáziumok jelentkezői létszáma most már magasabb, mint a szakgimnáziumoké - a szerk.). Ráadásul az óvodások számának alakulása is mérsékeltebb "gyerekhiányt" mutat, az elmúlt nyolc tanévben 11 ezerrel csökkent a számuk.

Az elmúlt években a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László is a szakképzést helyezte előtérbe a gimnáziumokkal szemben, egy minisztériumi háttéranyag pedig – amit nemrég a Magyar Nemzet ismertetett – a gimnáziumi férőhelyek korlátozását is lehetséges eszközként említette.

Itt a HVG 2018-as középiskolai rangsora: a száz legjobb gimnázium

A budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium, valamint az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezeti a HVG 2018-as középiskolai rangsorát. Ezen a héten jelenik meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.