Majdnem húszezerrel csökkent a gimnáziumba járó diákok száma az elmúlt nyolc évben: míg a 2009/2010-es tanévben 201,2 ezer középiskolás kezdte gimnáziumban a tanévet, addig 2016/2017-ben már csak 181,8 ezer nappali tagozatos gimnazista szerepelt a statisztikákban - írja a Népszava.
A lapnak Szüdi János oktatási szakértő azt mondta, ennek egyrészt demográfiai okai vannak: a Köznevelési statisztikai évkönyv adataiból az is jól látszik, hogy az említett időszakban az általános iskolások száma is 32 ezerrel csökkent.
Csakhogy az általános iskolások többsége nem gimnáziumban tanul tovább, hanem – mint az az adatokból kitűnik – a szakképzést választja (bár a gimnáziumok jelentkezői létszáma most már magasabb, mint a szakgimnáziumoké - a szerk.). Ráadásul az óvodások számának alakulása is mérsékeltebb "gyerekhiányt" mutat, az elmúlt nyolc tanévben 11 ezerrel csökkent a számuk.
Az elmúlt években a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László is a szakképzést helyezte előtérbe a gimnáziumokkal szemben, egy minisztériumi háttéranyag pedig – amit nemrég a Magyar Nemzet ismertetett – a gimnáziumi férőhelyek korlátozását is lehetséges eszközként említette.
Itt a HVG 2018-as középiskolai rangsora: a száz legjobb gimnázium
A budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium, valamint az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezeti a HVG 2018-as középiskolai rangsorát. Ezen a héten jelenik meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
