Történelmi döntés: nem lehet tovább szegregálni a roma gyerekeket Kaposváron

A Kúria ítélete elrendelte az oktatási szegregáció felszámolását egy kaposvári általános iskolában. Európában magyar bíróság rendelt el először komplex iskolai deszegregációt.

  • Eduline
pixabay

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány közleményében azt írja, a kaposvári iskolai szegregációs ügyet az2013-ban indították el. A roma gyerekek iskolai szegregációja miatt indult uniós kötelezettségszegési eljárás miatt az ügyet a pár évvel ezelőtti nyíregyházi ügyhöz hasonlóan nagy nemzetközi figyelem kísérte.

"A Szentjakab telepen élő romák nagyrészt a közeli Pécsi Utcai Általános Iskolába járnak, ahol a tanulók elsöprő többsége roma, az iskola továbbtanulási mutatói városi összehasonlításban rendkívül gyengék. A jogellenes működést a magyar igazságszolgáltatás már 2010-ben jogerősen megállapította. A Pécsi Ítélőtábla jogtörténetileg úttörő ítélete másodfokon megtiltotta a további beiskolázást és ún. deszegregációs terv elkészítésére kötelezte a kaposvári önkormányzatot és a fenntartót a roma gyerekek iskolai beilleszkedésének elősegítésére" - olvasható a közleményben.

A Kúria mai döntésével megerősítette a korábbi ítéletet és elrendelte a kaposvári szegregált oktatás megszűntetését, így nem indulhat több első osztály az iskolában.

"Az Európai Unió elvárásai, melyeket a kötelezettségszegési eljárásban is hangsúlyozott a szegregáció megszüntetésével kapcsolatban visszaköszönnek az ítéletben is" - mondta Kegye Adél, a CFCF ügyvédje.

Több európai országban még mindig komoly probléma az oktatási szegregáció

Több európai országban továbbra is gyerekek ezrei számára tagadják meg az egyenlő hozzáférést az oktatáshoz, noha az iskolai szegregáció sérti az érintettek emberi jogait és negatív társadalmi következményekkel jár - állapítja meg kedden közzétett jelentésében Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.