Történelmi döntés: nem lehet tovább szegregálni a roma gyerekeket Kaposváron

A Kúria ítélete elrendelte az oktatási szegregáció felszámolását egy kaposvári általános iskolában. Európában magyar bíróság rendelt el először komplex iskolai deszegregációt.

  • Eduline
pixabay

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány közleményében azt írja, a kaposvári iskolai szegregációs ügyet az2013-ban indították el. A roma gyerekek iskolai szegregációja miatt indult uniós kötelezettségszegési eljárás miatt az ügyet a pár évvel ezelőtti nyíregyházi ügyhöz hasonlóan nagy nemzetközi figyelem kísérte.

"A Szentjakab telepen élő romák nagyrészt a közeli Pécsi Utcai Általános Iskolába járnak, ahol a tanulók elsöprő többsége roma, az iskola továbbtanulási mutatói városi összehasonlításban rendkívül gyengék. A jogellenes működést a magyar igazságszolgáltatás már 2010-ben jogerősen megállapította. A Pécsi Ítélőtábla jogtörténetileg úttörő ítélete másodfokon megtiltotta a további beiskolázást és ún. deszegregációs terv elkészítésére kötelezte a kaposvári önkormányzatot és a fenntartót a roma gyerekek iskolai beilleszkedésének elősegítésére" - olvasható a közleményben.

A Kúria mai döntésével megerősítette a korábbi ítéletet és elrendelte a kaposvári szegregált oktatás megszűntetését, így nem indulhat több első osztály az iskolában.

"Az Európai Unió elvárásai, melyeket a kötelezettségszegési eljárásban is hangsúlyozott a szegregáció megszüntetésével kapcsolatban visszaköszönnek az ítéletben is" - mondta Kegye Adél, a CFCF ügyvédje.

Több európai országban még mindig komoly probléma az oktatási szegregáció

Több európai országban továbbra is gyerekek ezrei számára tagadják meg az egyenlő hozzáférést az oktatáshoz, noha az iskolai szegregáció sérti az érintettek emberi jogait és negatív társadalmi következményekkel jár - állapítja meg kedden közzétett jelentésében Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.