A nyelvetek hegyével az édeset, a széleivel pedig a sósat és a savanyút érzékelhetitek? Kóstoljatok meg egy limonádét, és felejtsétek el gyorsan, amit az iskolában tanítottak.
Mindenki látta már azt az ábrát az emberi nyelvről, mely szerint a különböző alapízeket a nyelv különböző területein érezzük. Ha mindig is kételkedtetek az iskolai tananyagban, akkor jó hírünk van: nektek volt igazatok - állítja az IFL Science.
Az ízérzékelésről sok iskolában mind a mai napig azt tanítják, hogy a nyelv különböző területein másképp történik, így a nyelv hegyével lehet érzékelni az édeset, az oldalsó széleivel a sósat és a savanyút, a hátsó részével pedig a keserűt. Pedig egyáltalán nem újdonság, hogy az emberi nyelv nem így működik: nincsenek a különböző ízeknek saját területeik, hanem a nyelv egészén érzékelhető bármelyik. Arról nem is beszélve, hogy a négy alapíz mellett ma már egy ötödiket, a japán szóval umamiként ismert "húsízt" is megkülönböztetnek.
A nyelv ízérzékelési térképét még 1901-ben publikálta egy német tudományos lapban David P Hänig. Az igaz, hogy a nyelv hegyével és széleivel sokkal jobban érezni az ízeket, és valóban a nyelv különböző területein az egyes alapízeket hamarabb érzékelhetünk, de az eltérés olyan minimális. A probléma tehát nem is Hänig eredményeivel volt, hanem azzal, ahogyan tálalta őket. Az ízérzékelési térkép azt sugallja, hogy az egyes területeken csak egy-egy alapízt érzünk, pedig például az édest érzékenyebben észlelő résszel is érezhető a többi alapíz.
A tudományos életben többször is megcáfolták az ízérzékelési térképet, ráadásul a kísérletezéshez nincs is szükség laboratóriumi körülményekre: csak próbáljátok ki, érzitek-e a nyelvetek hegyével a perecen a só ízét, esetleg a kesernyés kávét vagy a limonádéban a citromlevet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
