Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
Shutterstock
A magyar iskolák mindössze fele biztosít iskolai könyvtárat a diákok számára, miközben könyvtárra minden iskolának szüksége lenne. A Könyvtárostanárok Egyesülete már a 2016-os statisztikák idején megfogalmazta aggályait mindezzel kapcsolatban. A helyzet azonban azóta is változatlan.
Az egyesület kigyűjtötte az Oktatási Hivatal által frissen közölt, 2017-es évi adatokat, amelyek szerint az iskolák száma pontosan 6 518, ezek közül pedig 3 378 rendelkezik könyvtárral. Ez azt jelenti, hogy az összes meglévő iskola közül körülbelül minden másodikban van csak könyvtár a diákok számára.
Akiknek lehetőségük sincs könyvtárba menni
Az összes iskolai könyvtárak háromnegyede (2.290 könyvtár) valamelyik székhelyintézményben található. Ezek általában több telephelyes, többnyire összevont iskolák székhelyeit jelentik.
A külvárosi, falusi iskolákra jóval inkább jellemző, hogy könyvtár nélkül zajlik az oktatás, ami például a hátrányosabb helyzetű gyerekek számára még nagyobb kirekesztés. A fennálló esélyegyenlőtlenségre a Könyvtárostanárok Egyesülete is felhívta már a figyelmet. A főváros sokkal jobban ellátott a könyvtárakat illetőleg, míg a keleti megyékben jóval kevesebb intézmény nyújt könyvtárat.
Megvannak a kompetenciamérés friss eredményei: nagy baj van a szakközépiskolákban
Hiába szabta át a kormány a tanterveket, változtatott az óraszámokon és alakította át a szakképzést, nem javult a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési készsége - igaz, nem is romlott. A szakközépiskolások átlageredménye viszont siralmas: a szakmát tanuló tizedikes diákok a hatodikos általános iskolások szintjét sem érik el matematikából és szövegértésből.
Az egyesület szerint a másik legnagyobb gond, hogy a szakképzett könyvtárostanárok száma jóval alacsonyabb. Az egyesület 2017-es adatkérése szerint kevesebb mint 1500 iskolának van iskolai könyvtárosa és közülük körülbelül 1000-nek főállású szakképzett könyvtárostanára. Vagyis olyan személy, aki a Nemzeti alaptantervben előírt információ- és könyvtárhasználati felkészítést, a módszeres olvasóvá nevelést is el tudja végezni a könyvtárral rendelkező iskolák kevesebb mint egyharmadában van - teszik hozzá.
Csak szlogen marad az önálló tanulás?
"A szakma nagy problémája, hogy a döntéshozók és sokszor a használók is azt hiszik, hogy az iskolai könyvtárügy az iskolai könyvtárosok ügye, problémája. Sokan gondolják, hogy a könyvek már csak a szépirodalomolvasására valók, így a könyvtárak is ide szorulnak vissza" - fogalmaz a Könyvtárostanárok Egyesülete, ahol egyébként hivatalos véleményt fogalmaztak az új NAT bevezetéséről.
Továbbá hihetetlennek tartják, hogy az új Nemzeti alaptanterv tervezete, amelynek tanuláselméleti alapjai az önálló tanulást, a gondolkodást támogatják, kihagyta a könyvtárhasználati tudásra vonatkozó tartalmakat, az információs műveltségre vonatkozóakat pedig minimalizálta. Miközben ez a témakör ugyan egyre csökkenő arányban, de minden eddigi NAT-ban szerepelt. Most pedig az álhírek korszakában nem tart igényt az oktatás erre a tudásra - teszik hozzá.
Az egyesület szerint az információkeresés, az információértékelés, az információk használata, összefoglalóan az információs műveltség rendkívül fontos és az önálló tanulásra való felkészítés része kellene, hogy legyen, így viszont mindennek a megvalósulása veszélyben van, az új NAT tervezet alapján csak szlogen marad.
Vissza a tantervbe
Habár szakmai egyeztetés nélkül zárták ki a könyvtárostanárokat az új NAT tervezését illetőleg, hivatalos véleményükben kérik, hogy a további munkafolyamatokba vonjanak be könyvtárostanárt, könyvtárpedagógust, aki segítheti a kompetenciájába tartozó fejlesztési területek koherens megjelenését - fogalmaznak.
Óriási hiányosságnak tartják, hogy az eddig könyvtári informatikának nevezett terület, amely a könyvtárhasználat és az információhasználat alapjait adta meg, kikerült a tantervből. Erre javaslatot adva úgy gondolják, hogy a jelenleg Digitális technológia és kultúra néven futó tantárgyba vissza kellene kerülnie mindennek, és össze kellene hangolni a Magyar nyelv és irodalom tantárgy tartalmaival is.
Nettó 100 ezer forint: siralmas fizetést kapnak, pedig diplomások
Megszűntek a pótlékok, a bérüket nem rendezik, fizetésemelést utoljára több mint tíz éve kaptak. Sokan inkább elmennek tanárnak vagy pedikűrösnek, mert minden vonzóbb alternatíva, mint havi nettó 100 ezer forintért könyvtárosként dolgozni.
