Nincs szék, ruhaakasztó, karnis az iskolában - a szülők pótolják a hiányzó eszközöket?

Függönykarnis, sámli, zongora, fénymásoló, diavetítő, szőnyeg, ruhaakasztó kampó – ezt mind szülők vitték be az iskolákba, óvodákba.

  • Eduline
pixabay

A Népszava azt írja, egy miskolci óvodában a szülőknek nyilatkozniuk kellett arról, meg tudják-e venni gyereküknek az ötezer forintos óvodai széket. A tantermek kifestése, a bútorok felújítása rendre rájuk hárul, s rendszerint ők varrják és mossák a függönyöket is – mesélték más intézményről a szülők. Budai iskolába könyvespolcot és szőnyeget vitt be az anyuka, Egerben egy másik karácsonyfát szerzett be. Volt, aki sámlit vett, hogy a tanár néni felérje a túl magasra szerelt táblát, másutt ruhaakasztó kampókat szereltek apukák a falra, hogy az elsősök ne az ölükben tartsák a cuccukat.

"Nálunk az első osztályban tizennyolc gyerekből tizenhét hátrányos helyzetű: mi a szülőktől semmilyen hozzájárulást nem kérhetünk" – mondta egy Heves megyei falu tanítója. "Ezért egy tanévben két alkalommal szervezünk diszkót, amelyre a pedagógus készül műsorral, a szülők süteményt sütnek, s azt áruljuk a büfében a szendvics és az üdítő mellett. Az így befolyt „fekete pénzből” veszünk papírt, dekorációs dolgokat, táblafilcet, időnként tisztítószert, WC papírt, festékpatront, de ebből az illegális forrásból vásároltunk már számítógép asztalt, függönyt és karnist is" – tette hozzá.

A lap idéz egy óvodai takarítónőt, aki a turkálóban szerzett be nagy törülközőket, abból varrt kis kéztörlőket a gyerekeknek, mert erre nem jutott pénz. Egy borsodi község tanárnője arról beszélt: irodaszerekből sosem azt kapják tankerülettől, amit kérnek, hanem azt, ami a központban már feleslegessé vált. Az iskolájukban nincs meleg víz, ez télen különösen probléma. Máshol fényképezőgépet kértek a szülőktől, mert adminisztrációs okokból le kellett fényképezni a gyerekeket, amint épp a KLIK által küldött gyümölcsöt eszik.

Már megint nekiment a tanároknak a szülői szervezet: iskolai pénzbeszedő mozgalom

"Az első szülői értekezletre vastag pénztárcával kell érkezni a szülőknek" - ezt írja hétfői közleményében a Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért. "Általános magyar "szokás"', hogy a szeptemberi első szülői értekezleten különböző pénzbeli és természetbeni hozzájárulásokat kérnek és szavaztatnak meg a szülőkkel a pedagógusok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.