"Gyermekétkeztetés embertelen körülmények között? Behajtják, majd kihajtják a gyerekeket az iskolai menzákról, mert nincs idő a nyugodt étkezésre" - írja közleményében a Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért hétfői közleményében.
Az egyesület azt írja, a törvény értelmében a helyi önkormányzatok feladata az óvodás kisgyermekek és az iskolába járó tanulók napi háromszori étkeztetésének biztosítása (meleg ebéd, tízórai és uzsonna).
"Az iskola feladata a kulturált étkezés feltételeinek megteremtése, a gyermekek felügyelete és az "ebédbefizetéssel" járó adminisztratív tevékenység. Az iskolában kevés idő marad arra, hogy a tanulók rendesen megrágják az eléjük tett "ízletes" ételeket, mert jön a következő éhes tanulói csoport sószóróval a kezében. Az iskolák azt mondják, hogy csak akkor tudják biztosítani a megfelelő étkezési időt, ha lerövidítik az óraközi szüneteket" - olvasható a közleményben.
A szülői egyesület felteszi a kérdés: akkor mikor és hol eszik meg a tanulók a számukra biztosított tízórait és az uzsonnát? Az iskolapadokon vagy a folyosón?
'Statisztikai adatok szerint tanévenként 1,2 millió a tanuló kb. 72 százaléka (860 000 fő) veszi igénybe a napi egyszeri (!) étkeztetést. Ebből kb. 720 000 tanuló részesült 100%-os vagy 50%-os kedvezményes étkeztetésben. A gyermekétkeztetésre több mint 70 milliárd forintot biztosít az állami költségvetés évente. Hová kerül az évi 70 milliárd forint, ha az ingyenes étkeztetésre jogosult tanulók többsége csak napi egyszeri étkezéshez jut" - zárul a közlemény.
Enni sincs idejük a diákoknak, annyi órájuk van
Már a szülők sem bírják nézni azokat a terheket, amiket az iskola rak a gyerekeikre. Már alsó osztályban 6 órája van egy gyereknek, latin közmondásokat és az üvegházhatás fogalmát magoltatják velük. A szülők tanulócsomagokat vásárolnak, hogy otthon meg tudják tanítani, amit az iskolában a gyerek nem értett meg.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
