Matekból buktak meg messze a legtöbben a tavalyi érettségin
A legtöbb diák sikeresen érettségizik, de tantárgyanként jelentős különbségek vannak. 2025-ben matekból volt a legtöbb sikertelen vizsga, a legjobban pedig angolból teljesítettek a diákok.
MTI / Czeglédi Zsolt
Az egyesület azt írja, a törvény értelmében a helyi önkormányzatok feladata az óvodás kisgyermekek és az iskolába járó tanulók napi háromszori étkeztetésének biztosítása (meleg ebéd, tízórai és uzsonna).
"Az iskola feladata a kulturált étkezés feltételeinek megteremtése, a gyermekek felügyelete és az "ebédbefizetéssel" járó adminisztratív tevékenység. Az iskolában kevés idő marad arra, hogy a tanulók rendesen megrágják az eléjük tett "ízletes" ételeket, mert jön a következő éhes tanulói csoport sószóróval a kezében. Az iskolák azt mondják, hogy csak akkor tudják biztosítani a megfelelő étkezési időt, ha lerövidítik az óraközi szüneteket" - olvasható a közleményben.
A szülői egyesület felteszi a kérdés: akkor mikor és hol eszik meg a tanulók a számukra biztosított tízórait és az uzsonnát? Az iskolapadokon vagy a folyosón?
'Statisztikai adatok szerint tanévenként 1,2 millió a tanuló kb. 72 százaléka (860 000 fő) veszi igénybe a napi egyszeri (!) étkeztetést. Ebből kb. 720 000 tanuló részesült 100%-os vagy 50%-os kedvezményes étkeztetésben. A gyermekétkeztetésre több mint 70 milliárd forintot biztosít az állami költségvetés évente. Hová kerül az évi 70 milliárd forint, ha az ingyenes étkeztetésre jogosult tanulók többsége csak napi egyszeri étkezéshez jut" - zárul a közlemény.
Enni sincs idejük a diákoknak, annyi órájuk van
Már a szülők sem bírják nézni azokat a terheket, amiket az iskola rak a gyerekeikre. Már alsó osztályban 6 órája van egy gyereknek, latin közmondásokat és az üvegházhatás fogalmát magoltatják velük. A szülők tanulócsomagokat vásárolnak, hogy otthon meg tudják tanítani, amit az iskolában a gyerek nem értett meg.
