Maruzsa Zoltán a program nyitórendezvénye előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta: a projekt keretében a lemorzsolódásnak leginkább kitett 150 óvoda és 300 iskola intézményfejlesztését végzik el. Hozzátette: az iskolaelhagyás csökkentése stratégiai célja a kormánynak, és reményeik szerint egy ilyen volumenű szakmai beavatkozás csökkenti majd a problémát.
Gloviczki Zoltán, az OH elnöke ismertette, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) projektjében az OH körülbelül 1300 munkatársa vesz részt: a helyzetfelmérést elvégző szakemberektől az intézményben segítő mentorokon, a szakmai továbbképzések résztvevőin keresztül az eszközbeszerzésben segítő munkatársakig.
Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese arról beszélt: az európai uniós tapasztalat és ajánlások azt mutatják, hogy azok az oktatási intézmények, amelyekben a legnagyobb a lemorzsolódás, egyedül nem képesek előrelépni a probléma megoldásában. Ezért fontos, hogy ezeket az intézményeket pontosan beazonosítsák, és "védőhálót" vonjanak köréjük: összekapcsolják más iskolákkal az OH, a gyermekvédelem és a családgondozás szakembereivel.
Brassói Sándor fontosnak nevezte, hogy ne "távolról jött" szakemberek akarják megmondani egy-egy iskolában, hogyan kell kezelni a lemorzsolódást, hanem a térségben dolgozó, képzett szakembereket vonjanak be a munkába, akik együttműködnek az OH-val. A programban legalább 1800 pedagógust képeznek tovább, és 30 ezer nagyrészt hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulót fejlesztenek.
Nagymértékben visszaesett a Híd programokban résztvevő tanulók száma: míg tavalyelőtt még közel 3100-an tanultak a felzárkóztató programban, addig a 2016/17-es tanévben már alig több mint 2370-en - írta a Magyar Nemzet szerdán a Központi Statisztikai Hivatal oktatási adatokat elemző kiadványa alapján.
