Teljes kudarc az iskolák államosítása? Hatalmas a különbség a diákok teljesítménye között

A 2011-ben elkezdett átalakítást azzal indokolták, hogy csökkenti majd a különbségeket a városokban, illetve községekben élő diákok teljesítménye között. Ez a különbség azóta éppenséggel nőtt - írja a hvg.hu.

  • Eduline
Fülöp Máté

„Azokban az iskolákban érezhető a diákok teljesítményének javulása, amelyek önkormányzati fenntartásban voltak, de államiba kerültek” – vonta meg decemberben a szövegértési képességeket vizsgáló PIRLS-felmérés eredményét Palkovics László oktatási államtitkár. Ha az összképet nézzük, akkor igaza is van, hiszen az ötévenként megrendezett felmérésen a magyar diákok teljesítménye jelentősen javult, a közel ötven ország közül a kilencedik helyet szerezték meg. S mivel ma már egyetlen iskola sincs önkormányzati fenntartásban, az államtitkár abban sem tévedett, hogy az állami fenntartásban működő iskolák érték el ezt az eredményt.

A hvg.hu azt írja, ez azonban csak az igazság egyik darabkája, a többi a részletekben van elrejtve. A jelentős teljesítményjavulás ugyanis csak a legutóbbi, 2011-es felméréshez képest igaz, akkor ugyanis a magyar diákok nagyon rosszul teljesítettek ezen a szövegértésfelmérőn. Korábban a 2016-oshoz hasonló eredményeket értek el, azaz például a 2006-os pontszámok nem különböztek alapvetően a tíz évvel későbbiektől. Egyetlen jelentős kivétellel: a szegényebb régiók, illetve a községi tanulók nem tudtak visszakapaszkodni arra a szintre, ahol korábban voltak.

A regionális adatok azt mutatják, hogy a 2011-es rossz PIRLS-eredmény után a budapesti iskolák hamar magukra találtak. A fővárosi diákok 2016-os átlagpontszáma a 2011-es csökkenés után jócskán túlszárnyalta a 2006-os eredményeket is. Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint a Dél-Alföldön sikerült nagyjából szinten tartani az eredményeket, az ottani diákok teljesítményére se pró, se kontra nem hatott a reform. Az ország legszegényebb vidékein azonban, Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon vagy csak a 2011-es rossz eredményt sikerült megismételni, vagy még annál is rosszabbat elérni.

A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Palkovics szerint az iskolaállamosítás és az életpályamodell miatt javultak a szövegértési készségek

Állami fenntartásba kerültek az iskolák, biztonságosabbak a működési körülmények, és a pedagóguséletpálya-modell is érezteti a hatását - Palkovics László oktatási államtitkár szerint ezért értek el jobb eredményt a negyedikes diákok a 2016-os PIRLS-vizsgálaton, mint 2011-ben. Ahogy arról beszámoltunk, az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét szerezték a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.