Teljes kudarc az iskolák államosítása? Hatalmas a különbség a diákok teljesítménye között

A 2011-ben elkezdett átalakítást azzal indokolták, hogy csökkenti majd a különbségeket a városokban, illetve községekben élő diákok teljesítménye között. Ez a különbség azóta éppenséggel nőtt - írja a hvg.hu.

  • Eduline
Fülöp Máté

„Azokban az iskolákban érezhető a diákok teljesítményének javulása, amelyek önkormányzati fenntartásban voltak, de államiba kerültek” – vonta meg decemberben a szövegértési képességeket vizsgáló PIRLS-felmérés eredményét Palkovics László oktatási államtitkár. Ha az összképet nézzük, akkor igaza is van, hiszen az ötévenként megrendezett felmérésen a magyar diákok teljesítménye jelentősen javult, a közel ötven ország közül a kilencedik helyet szerezték meg. S mivel ma már egyetlen iskola sincs önkormányzati fenntartásban, az államtitkár abban sem tévedett, hogy az állami fenntartásban működő iskolák érték el ezt az eredményt.

A hvg.hu azt írja, ez azonban csak az igazság egyik darabkája, a többi a részletekben van elrejtve. A jelentős teljesítményjavulás ugyanis csak a legutóbbi, 2011-es felméréshez képest igaz, akkor ugyanis a magyar diákok nagyon rosszul teljesítettek ezen a szövegértésfelmérőn. Korábban a 2016-oshoz hasonló eredményeket értek el, azaz például a 2006-os pontszámok nem különböztek alapvetően a tíz évvel későbbiektől. Egyetlen jelentős kivétellel: a szegényebb régiók, illetve a községi tanulók nem tudtak visszakapaszkodni arra a szintre, ahol korábban voltak.

A regionális adatok azt mutatják, hogy a 2011-es rossz PIRLS-eredmény után a budapesti iskolák hamar magukra találtak. A fővárosi diákok 2016-os átlagpontszáma a 2011-es csökkenés után jócskán túlszárnyalta a 2006-os eredményeket is. Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint a Dél-Alföldön sikerült nagyjából szinten tartani az eredményeket, az ottani diákok teljesítményére se pró, se kontra nem hatott a reform. Az ország legszegényebb vidékein azonban, Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon vagy csak a 2011-es rossz eredményt sikerült megismételni, vagy még annál is rosszabbat elérni.

A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Palkovics szerint az iskolaállamosítás és az életpályamodell miatt javultak a szövegértési készségek

Állami fenntartásba kerültek az iskolák, biztonságosabbak a működési körülmények, és a pedagóguséletpálya-modell is érezteti a hatását - Palkovics László oktatási államtitkár szerint ezért értek el jobb eredményt a negyedikes diákok a 2016-os PIRLS-vizsgálaton, mint 2011-ben. Ahogy arról beszámoltunk, az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét szerezték a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.