Teljes kudarc az iskolák államosítása? Hatalmas a különbség a diákok teljesítménye között

A 2011-ben elkezdett átalakítást azzal indokolták, hogy csökkenti majd a különbségeket a városokban, illetve községekben élő diákok teljesítménye között. Ez a különbség azóta éppenséggel nőtt - írja a hvg.hu.

  • Eduline
Fülöp Máté

„Azokban az iskolákban érezhető a diákok teljesítményének javulása, amelyek önkormányzati fenntartásban voltak, de államiba kerültek” – vonta meg decemberben a szövegértési képességeket vizsgáló PIRLS-felmérés eredményét Palkovics László oktatási államtitkár. Ha az összképet nézzük, akkor igaza is van, hiszen az ötévenként megrendezett felmérésen a magyar diákok teljesítménye jelentősen javult, a közel ötven ország közül a kilencedik helyet szerezték meg. S mivel ma már egyetlen iskola sincs önkormányzati fenntartásban, az államtitkár abban sem tévedett, hogy az állami fenntartásban működő iskolák érték el ezt az eredményt.

A hvg.hu azt írja, ez azonban csak az igazság egyik darabkája, a többi a részletekben van elrejtve. A jelentős teljesítményjavulás ugyanis csak a legutóbbi, 2011-es felméréshez képest igaz, akkor ugyanis a magyar diákok nagyon rosszul teljesítettek ezen a szövegértésfelmérőn. Korábban a 2016-oshoz hasonló eredményeket értek el, azaz például a 2006-os pontszámok nem különböztek alapvetően a tíz évvel későbbiektől. Egyetlen jelentős kivétellel: a szegényebb régiók, illetve a községi tanulók nem tudtak visszakapaszkodni arra a szintre, ahol korábban voltak.

A regionális adatok azt mutatják, hogy a 2011-es rossz PIRLS-eredmény után a budapesti iskolák hamar magukra találtak. A fővárosi diákok 2016-os átlagpontszáma a 2011-es csökkenés után jócskán túlszárnyalta a 2006-os eredményeket is. Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint a Dél-Alföldön sikerült nagyjából szinten tartani az eredményeket, az ottani diákok teljesítményére se pró, se kontra nem hatott a reform. Az ország legszegényebb vidékein azonban, Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon vagy csak a 2011-es rossz eredményt sikerült megismételni, vagy még annál is rosszabbat elérni.

A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Palkovics szerint az iskolaállamosítás és az életpályamodell miatt javultak a szövegértési készségek

Állami fenntartásba kerültek az iskolák, biztonságosabbak a működési körülmények, és a pedagóguséletpálya-modell is érezteti a hatását - Palkovics László oktatási államtitkár szerint ezért értek el jobb eredményt a negyedikes diákok a 2016-os PIRLS-vizsgálaton, mint 2011-ben. Ahogy arról beszámoltunk, az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét szerezték a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.