Balog Zoltán humánminiszter annak ad a jövőben iskolaalapítási engedélyt, akinek akar, az Országgyűlés ugyanis ráruházta az ezzel kapcsolatos döntés jogát - írja a 168 óra.
Az idén április elsején hatályba lépő módosítócsomag szerint már nincs olyan objektív igazodási pont, amelynek alapján az állam engedélyez vagy megtagad egy-egy iskolaalapítási kérelmet. Vagyis hiába felel meg minden törvényi előírásnak egy adott magánszemély vagy alapítvány iskolaalapítási terve, ha Balog Zoltán miniszternek valamiért nem szimpatikus, a jövőben minden további nélkül megtagadhatja a kérelmet - írja a 168 óra.
Az elfogadott törvény hatályon kívül helyezi a köznevelési terveket, így a miniszternek még ezekhez sem kell igazodnia, ha döntési helyzetbe kerül. A köznevelési tervet felváltja a miniszteri jelentés, amelyhez a muníciót a tankerületi központok adják a tárcavezetőnek.
A lap által megkérdezett szakértők szerint az új szabályozással kapcsolatban alkotmányossági aggályok merülnek föl. Úgy vélik, a csomag mögött valójában kapacitásszabályozási törekvések állnak, amelyekkel meg lehet akadályozni azoknak az alternatív intézményeknek a létrejöttét, amelyek eddig kapaszkodót jelenthettek azoknak, akik gyereküket nem akarták az állami iskolarendszerre bízni.
Szakértők szerint ez a törvénymódosítás – épp az objektív mércék fokozatos kiiktatása miatt – lehetőséget ad az önkényes döntésre, kiváltképp úgy, hogy természetesen van kivétel a szabályozás alól: az egyházak egy egyszerű nyilatkozat alapján is alapíthatnak iskolát.
Ingyenes nyelvvizsga és KRESZ-vizsga: erről is lesz szó a köznevelési kerekasztal ülésén
Újabb szereplőkkel kibővülve folytatja munkáját kedden a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal, a testület ülésén az ingyenes nyelvvizsgáról, KRESZ-vizsgáról a diákhitel változásokról és az iskolafejlesztésekről is szó lesz - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A tárca közleményében felidézte: a megújult testület tavaly november végén tartotta alakuló ülését.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
