Valótlannak nevezte Simicskó István honvédelmi miniszter azt a híresztelés, amely szerint az iskolák lőtereket építenének.
A minisztert Demeter Márta független országgyűlési képviselő kérdezte arról, hogy terveznek-e lőtereket kialakítani az iskolákban. A parlament honlapján csütörtökön közzétett írásbeli válaszában Simicskó István leszögezte, hogy "ebben a társadalmilag és a honvédelem ügye szempontjából is nagy horderejű és komoly témában" nem tartja helyénvalónak a képviselő "egy médiahírekre alapozott és politikai hisztériakeltésre alkalmas" kérdésfeltevését.
Simicskó István azt írta: a Klebelsberg Központ küzdősportok és sportlövészet iskolai oktatásával kapcsolatos felmérésének és a honvédelmi tárca koncepciójának nincs köze egymáshoz.
Kifejtette: a Honvédelmi Minisztérium lőtérfejlesztési koncepciója egy összetett és nagy horderejű, hosszú távú terv, a Zrínyi 2026 elnevezésű honvédelmi és haderőfejlesztési program része. Ennek keretében a jövőben országosan a Honvédelmi Sportszövetség Területi Központjainak létrehozásával kívánják elősegíteni, hogy a fiatalok széles körében megismerhessék és gyakorolhassák a honvédelemhez köthető sportágakat.
A központok megalakításával céljuk egy olyan közösségformáló intézménystruktúra létrehozása, amely többcélú létesítményként jól szolgálja mind a honvédelem ügyét, mind pedig a társadalmi szempontból fontos, az oktatás és nevelés szakterületén belül a katonai alapismeretek tantárgykör bevezetésének célkitűzéseit - írta a miniszter.
Nem csak lövészet lesz az iskolákban: küzdősportokról is kérdezősködik a Klik
Ha az igazgatók felmérték, van-e lehetőség lőtér kialakítására az iskolában, rögtön utána is nézhetnek, mi a helyzet a küzdősportokkal. A lőterek kialakíthatósága után a küzdősportokkal kapcsolatos körülményekről kell számot adniuk az intézményvezetőknek - tudta meg a Magyar Nemzet. Az iskolaigazgatóknak két napjuk volt arra, hogy értesítsék a helyi tankerületet.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
