Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Rengetegen megosztották a Facebookon a következő videót, amelyből - a készítők ígérete szerint - megtudhatjátok, milyen módszerrel szoroznak össze két számot a japán diákok.
A technika lényege a következő: ha például 21-et 23-mal szeretnénk szorozni, húznunk kell először két, majd egy vonalat, majd ezekre függőlegesen két és három vonalat. Ezután meg kell számolni, hány pontot metszik egymást a vonalak a megfelelő csomópontokban. Ezeket a számokat kell leírni, és már meg is van az eredmény.
Ha nem lenne érthető a technika, nézzétek meg a videót, így minden tiszta lesz:
Matekórára érdemes bevinni a videót, és feltenni a kérdést a diákoknak: vajon miért működhet ez a szorzási módszer?
Átírhatja a matematika történetét egy 3700 éves, titokzatos agyagtábla
A világ legrégebbi trigonometriai táblázatát rejti egy 3700 éves agyagtábla: ausztrál kutatók egy új vizsgálatnak köszönhetően azonosították a vésett jeleket, amelyek a püthagoraszi számhármasok speciális mintázatát mutatja. Az ausztrál kutatócsoport szerint ősi matematikusok arra használták a táblát, hogy paloták, templomok és csatornák megtervezéséhez végezzenek vele számításokat.
Egy tanár, aki végre megválaszolta, hogy miért van szükségünk a matematikára
Számtalanszor átfut a tehetetlenségből fakadó gondolat a diákok fejében, hogy miért kell a fejünkbe vésni a másodfokú egyenlet megoldóképletét. A lényeg viszont nem a matematikai példák megoldásában rejlik. A matematikaoktatóként dolgozó Jeremy Kun-tól kérdezte meg egy diák szélesebb nyilvánosság előtt, ami mindenkit érkel: Hol fogom valaha használni ezeket a szinuszokat, koszinuszokat, integrálást, valamint az algebrát és geometriát?
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.