Rengetegen megosztották a Facebookon a következő videót, amelyből - a készítők ígérete szerint - megtudhatjátok, milyen módszerrel szoroznak össze két számot a japán diákok.
A technika lényege a következő: ha például 21-et 23-mal szeretnénk szorozni, húznunk kell először két, majd egy vonalat, majd ezekre függőlegesen két és három vonalat. Ezután meg kell számolni, hány pontot metszik egymást a vonalak a megfelelő csomópontokban. Ezeket a számokat kell leírni, és már meg is van az eredmény.
Ha nem lenne érthető a technika, nézzétek meg a videót, így minden tiszta lesz:
Matekórára érdemes bevinni a videót, és feltenni a kérdést a diákoknak: vajon miért működhet ez a szorzási módszer?
Átírhatja a matematika történetét egy 3700 éves, titokzatos agyagtábla
A világ legrégebbi trigonometriai táblázatát rejti egy 3700 éves agyagtábla: ausztrál kutatók egy új vizsgálatnak köszönhetően azonosították a vésett jeleket, amelyek a püthagoraszi számhármasok speciális mintázatát mutatja. Az ausztrál kutatócsoport szerint ősi matematikusok arra használták a táblát, hogy paloták, templomok és csatornák megtervezéséhez végezzenek vele számításokat.
Egy tanár, aki végre megválaszolta, hogy miért van szükségünk a matematikára
Számtalanszor átfut a tehetetlenségből fakadó gondolat a diákok fejében, hogy miért kell a fejünkbe vésni a másodfokú egyenlet megoldóképletét. A lényeg viszont nem a matematikai példák megoldásában rejlik. A matematikaoktatóként dolgozó Jeremy Kun-tól kérdezte meg egy diák szélesebb nyilvánosság előtt, ami mindenkit érkel: Hol fogom valaha használni ezeket a szinuszokat, koszinuszokat, integrálást, valamint az algebrát és geometriát?
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
