Kizártnak tartja, hogy a jelenlegi javaslat formájában lépne életbe a Nemzeti alaptanterv egy év múlva, a vitaanyag azonban mindenkinek lehetőséget ad a véleménye kifejtésére - mondta pénteki sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Az új alaptanterv tervezetét az Emberi Erőforrások Minisztériuma teljes titokban tartja, a hvg.hu információi szerint azonban azt tervezik, hogy a hetedik-nyolcadik osztályban összevonják a biológiát, kémiát és fizikát természettudományok tantárgy néven. Ötödikben és hatodikban a diákok természetismeret tantárgyat tanulnak, ezt vinnék tovább.
Az eddig sem tűnt biztosnak, hogy 2019 szeptemberétől már az új tantervek szerint tanítanak majd az iskolákban, a munka ugyanis még nem jutott el abba a fázisba, hogy el lehetne kezdeni például az új tantervnek megfelelő tankönyvek elkészítését. Ezt támasztja alá, hogy Palkovics László innovációs miniszter - még oktatási államtitkárként – korábban úgy nyilatkozott: 2019 szeptembere csak egy nem hivatalos céldátum.
Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter a nemzeti tanévnyitón az új NAT-ról csak annyit mondott, a legkiválóbbak készítették elő a szakmai javaslatokat. "Mi észrevételeinkkel, javaslatainkkal, elvárásainkkal, önök erkölcsi támogatással járultak hozzá, így mindnyájan alkotótársak vagyunk" - közölte az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium, Óvoda és Általános Iskola ünnepségén.
Túl liberális lehet a kormánynak az új NAT? Csúszhat a tanterv bevezetése
Még távolról sincs kész az új Nemzeti alaptanterv (NAT) koncepciója, amit hétfőn kapott kézhez az Emberi Erőforrások Minisztériuma - értesült a Népszava. A lapnak több - az új NAT fejlesztésében részt vevő - szakember azt mondta, ez egy kétéves projekt, ami csak tavaly ősszel indult.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
