Jó lenne, ha az iskolaigazgatói pályázaton elutasított jelöltek nem egy egyszerű „nemet” kapnának, hanem egy rövid indoklást is, ezt a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) kezdeményezte is a döntéshozóknál – mondta az elmúlt időszak vitatott intézményvezetői kinevezései kapcsán Horváth Péter, az NPK elnöke a Magyar Nemzetnek.
Horváth Péter a lapnak elmondta, évente hozzávetőleg 800 intézményvezetőt neveznek ki a közoktatásban, ehhez képest tíz alatti a vitatott esetek száma. – Ez nem sok, de bosszantó, hogy nem lehet tudni, mi miatt utasítják el a jelölteket – folytatta, hozzátéve, hogy a magyarázat segítene megérteni a problémát azon sikertelenül pályázó intézményvezető-jelöltek számára, akik a jövőben is megméretnék magukat.
Az NPK egyébként már 2015-ben jelezte az akkori köznevelésért felelős államtitkárnak, Czunyiné Bertalan Juditnak, hogy szükséges lenne a módosítás, ám lépések azóta sem történtek. – Sok esetben megelőzhető lenne a rosszízű pletyka, ha ilyen értelemben picit korrektebben zajlana az igazgatóválasztás – hangsúlyozta Horváth Péter.
Az elmúlt napokban alig aludtam, azon járt az eszem, miben lehetek én a vétkes
"Az elmúlt napokban alig aludtam, folyamatosan azon járt az eszem, miben lehetek én a vétkes, de szakmai okokat nem találtam. Állandóan az motoszkál bennem, miért van, hogy a véleményezők értékelését figyelmen kívül lehet hagyni, és indoklás nélkül bármi megtehető" - mondta a Magyar Nemzetnek Tóth Gábor, a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium igazgatója, aki egy e-mailből tudta meg, hogy pályázatát Palkovics László oktatási államtitkár nem támogatja.
A közelmúltban országszerte több iskolában is felháborodást váltott ki, hogy nem a helyi tantestületek és a közösség által támogatott intézményvezető-jelöltek kinevezésére bólintott rá az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Vitatott döntésre volt példa egyebek közt Algyőn, Makón, Keszthelyen, de a fővárosban is. Az indoklás nélküli elutasítás ellen tiltakozik többek között a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Tanítanék Mozgalom is.
Újabb botrány az igazgatóválasztások körül: Algyőn is áll a bál
Az önkormányzat, a szülői munkaközösség és a tantestület akarata ellenére is Gondáné Pál Ildikó pályázatát minősítette sikeresnek az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az algyői Fehér Ignác Általános Iskola élére - írja a Délmagyarország. A lap azt írja, az igazgatói poszt körüli kálvária két éve kezdődött.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
