Horváth Péter a lapnak elmondta, évente hozzávetőleg 800 intézményvezetőt neveznek ki a közoktatásban, ehhez képest tíz alatti a vitatott esetek száma. – Ez nem sok, de bosszantó, hogy nem lehet tudni, mi miatt utasítják el a jelölteket – folytatta, hozzátéve, hogy a magyarázat segítene megérteni a problémát azon sikertelenül pályázó intézményvezető-jelöltek számára, akik a jövőben is megméretnék magukat.
Az NPK egyébként már 2015-ben jelezte az akkori köznevelésért felelős államtitkárnak, Czunyiné Bertalan Juditnak, hogy szükséges lenne a módosítás, ám lépések azóta sem történtek. – Sok esetben megelőzhető lenne a rosszízű pletyka, ha ilyen értelemben picit korrektebben zajlana az igazgatóválasztás – hangsúlyozta Horváth Péter.
"Az elmúlt napokban alig aludtam, folyamatosan azon járt az eszem, miben lehetek én a vétkes, de szakmai okokat nem találtam. Állandóan az motoszkál bennem, miért van, hogy a véleményezők értékelését figyelmen kívül lehet hagyni, és indoklás nélkül bármi megtehető" - mondta a Magyar Nemzetnek Tóth Gábor, a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium igazgatója, aki egy e-mailből tudta meg, hogy pályázatát Palkovics László oktatási államtitkár nem támogatja. Ez az a gimnázium, amelynek tanárai és diákjai buszbalesetet szenvedtek Veronánál.
A közelmúltban országszerte több iskolában is felháborodást váltott ki, hogy nem a helyi tantestületek és a közösség által támogatott intézményvezető-jelöltek kinevezésére bólintott rá az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Vitatott döntésre volt példa egyebek közt Algyőn, Makón, Keszthelyen, de a fővárosban is. Az indoklás nélküli elutasítás ellen tiltakozik többek között a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Tanítanék Mozgalom is.
Az önkormányzat, a szülői munkaközösség és a tantestület akarata ellenére is Gondáné Pál Ildikó pályázatát minősítette sikeresnek az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az algyői Fehér Ignác Általános Iskola élére – írja a Délmagyarország.
