Jó lenne, ha az iskolaigazgatói pályázaton elutasított jelöltek nem egy egyszerű „nemet” kapnának, hanem egy rövid indoklást is, ezt a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) kezdeményezte is a döntéshozóknál – mondta az elmúlt időszak vitatott intézményvezetői kinevezései kapcsán Horváth Péter, az NPK elnöke a Magyar Nemzetnek.
Horváth Péter a lapnak elmondta, évente hozzávetőleg 800 intézményvezetőt neveznek ki a közoktatásban, ehhez képest tíz alatti a vitatott esetek száma. – Ez nem sok, de bosszantó, hogy nem lehet tudni, mi miatt utasítják el a jelölteket – folytatta, hozzátéve, hogy a magyarázat segítene megérteni a problémát azon sikertelenül pályázó intézményvezető-jelöltek számára, akik a jövőben is megméretnék magukat.
Az NPK egyébként már 2015-ben jelezte az akkori köznevelésért felelős államtitkárnak, Czunyiné Bertalan Juditnak, hogy szükséges lenne a módosítás, ám lépések azóta sem történtek. – Sok esetben megelőzhető lenne a rosszízű pletyka, ha ilyen értelemben picit korrektebben zajlana az igazgatóválasztás – hangsúlyozta Horváth Péter.
Az elmúlt napokban alig aludtam, azon járt az eszem, miben lehetek én a vétkes
"Az elmúlt napokban alig aludtam, folyamatosan azon járt az eszem, miben lehetek én a vétkes, de szakmai okokat nem találtam. Állandóan az motoszkál bennem, miért van, hogy a véleményezők értékelését figyelmen kívül lehet hagyni, és indoklás nélkül bármi megtehető" - mondta a Magyar Nemzetnek Tóth Gábor, a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium igazgatója, aki egy e-mailből tudta meg, hogy pályázatát Palkovics László oktatási államtitkár nem támogatja.
A közelmúltban országszerte több iskolában is felháborodást váltott ki, hogy nem a helyi tantestületek és a közösség által támogatott intézményvezető-jelöltek kinevezésére bólintott rá az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Vitatott döntésre volt példa egyebek közt Algyőn, Makón, Keszthelyen, de a fővárosban is. Az indoklás nélküli elutasítás ellen tiltakozik többek között a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Tanítanék Mozgalom is.
Újabb botrány az igazgatóválasztások körül: Algyőn is áll a bál
Az önkormányzat, a szülői munkaközösség és a tantestület akarata ellenére is Gondáné Pál Ildikó pályázatát minősítette sikeresnek az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az algyői Fehér Ignác Általános Iskola élére - írja a Délmagyarország. A lap azt írja, az igazgatói poszt körüli kálvária két éve kezdődött.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
