Milyen az ideális iskola?

Milyen az ideális iskola? Mi a baj az oktatással? Milyen suliba járnátok szívesen?

  • Eduline
túry

Az ideális iskola Facebook-oldalát kell megálmodnotok és egy hónapig működtetnetek az X Kommunikációs Központ LájkSuli pályázatán. Írhattok posztokat, készíthettek videókat, rajzokat, vagy elindíthattok szavazásokat.

Két-három főből álló csapatok nevezhetnek – a lényeg, hogy szakiskolások, szakközépiskolások vagy gimnazisták legyetek, de nem kell ugyanabban az iskolában tanulnotok – a nyertesekről zsűri dönt.

Többféle témát kell érintenetek, többek között: mit lehet kapni a büfében, hogy néz ki a tanterem, van-e házi feladat, hova mentek osztálykirándulni. Bátran elengedhetitek a fantáziátokat, de meríthettek saját iskolai élményeitekből is, például dicsérhetitek a tanárokat vagy a menzát.

A szervezők azt szeretnék elérni, hogy a középiskolások közösen gondolkodjanak arról, milyen a jó iskola, milyen suliba járnának szívesen és lelkesen, és mindezt hozzák is létre a Facebook világában.

Hajós András, az öttagú zsűri egyik tagja szerint „a magyar iskolarendszer szerint van egy nagy tudás, okos nénik és bácsik határozták meg, hogy ebbe mi tartozik bele, amit minden gyereknek meg kell tanítani. Ebből borzalmas dolgok születnek, ennek következtében tanulunk kovalens kötéseket a 21. században, pedig nem tudom, hogy vannak-e még kovalens kötések. Meg tanulunk olyan könyveket, amik már idejemúltak. A legnagyobb baj az, hogy egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy melyik gyereknek mi az érdeklődése. Szerintem az iskola arról kellene hogy szóljon, hogy megértsük, hogy A, B vagy C gyerek mit szeret és miben jó.”

A zsűri tagja még Hadas Kriszta szerkesztő-riporter, Kováts Vera énekes, Molnár-Gál Béla, a kazincbarcikai Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium igazgatóhelyettese és Vekerdy Tamás gyermekpszichológus. A versenyre április 16-án délig jelentkezhettek, a jelentkezési lapot itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.