Milyen az ideális iskola? Mi a baj az oktatással? Milyen suliba járnátok szívesen?
Az ideális iskola Facebook-oldalát kell megálmodnotok és egy hónapig működtetnetek az X Kommunikációs Központ LájkSuli pályázatán. Írhattok posztokat, készíthettek videókat, rajzokat, vagy elindíthattok szavazásokat.
Két-három főből álló csapatok nevezhetnek – a lényeg, hogy szakiskolások, szakközépiskolások vagy gimnazisták legyetek, de nem kell ugyanabban az iskolában tanulnotok – a nyertesekről zsűri dönt.
Többféle témát kell érintenetek, többek között: mit lehet kapni a büfében, hogy néz ki a tanterem, van-e házi feladat, hova mentek osztálykirándulni. Bátran elengedhetitek a fantáziátokat, de meríthettek saját iskolai élményeitekből is, például dicsérhetitek a tanárokat vagy a menzát.
A szervezők azt szeretnék elérni, hogy a középiskolások közösen gondolkodjanak arról, milyen a jó iskola, milyen suliba járnának szívesen és lelkesen, és mindezt hozzák is létre a Facebook világában.
Hajós András, az öttagú zsűri egyik tagja szerint „a magyar iskolarendszer szerint van egy nagy tudás, okos nénik és bácsik határozták meg, hogy ebbe mi tartozik bele, amit minden gyereknek meg kell tanítani. Ebből borzalmas dolgok születnek, ennek következtében tanulunk kovalens kötéseket a 21. században, pedig nem tudom, hogy vannak-e még kovalens kötések. Meg tanulunk olyan könyveket, amik már idejemúltak. A legnagyobb baj az, hogy egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy melyik gyereknek mi az érdeklődése. Szerintem az iskola arról kellene hogy szóljon, hogy megértsük, hogy A, B vagy C gyerek mit szeret és miben jó.”
A zsűri tagja még Hadas Kriszta szerkesztő-riporter, Kováts Vera énekes, Molnár-Gál Béla, a kazincbarcikai Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium igazgatóhelyettese és Vekerdy Tamás gyermekpszichológus. A versenyre április 16-án délig jelentkezhettek, a jelentkezési lapot itt találjátok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
