Milyen az ideális iskola? Mi a baj az oktatással? Milyen suliba járnátok szívesen?
Az ideális iskola Facebook-oldalát kell megálmodnotok és egy hónapig működtetnetek az X Kommunikációs Központ LájkSuli pályázatán. Írhattok posztokat, készíthettek videókat, rajzokat, vagy elindíthattok szavazásokat.
Két-három főből álló csapatok nevezhetnek – a lényeg, hogy szakiskolások, szakközépiskolások vagy gimnazisták legyetek, de nem kell ugyanabban az iskolában tanulnotok – a nyertesekről zsűri dönt.
Többféle témát kell érintenetek, többek között: mit lehet kapni a büfében, hogy néz ki a tanterem, van-e házi feladat, hova mentek osztálykirándulni. Bátran elengedhetitek a fantáziátokat, de meríthettek saját iskolai élményeitekből is, például dicsérhetitek a tanárokat vagy a menzát.
A szervezők azt szeretnék elérni, hogy a középiskolások közösen gondolkodjanak arról, milyen a jó iskola, milyen suliba járnának szívesen és lelkesen, és mindezt hozzák is létre a Facebook világában.
Hajós András, az öttagú zsűri egyik tagja szerint „a magyar iskolarendszer szerint van egy nagy tudás, okos nénik és bácsik határozták meg, hogy ebbe mi tartozik bele, amit minden gyereknek meg kell tanítani. Ebből borzalmas dolgok születnek, ennek következtében tanulunk kovalens kötéseket a 21. században, pedig nem tudom, hogy vannak-e még kovalens kötések. Meg tanulunk olyan könyveket, amik már idejemúltak. A legnagyobb baj az, hogy egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy melyik gyereknek mi az érdeklődése. Szerintem az iskola arról kellene hogy szóljon, hogy megértsük, hogy A, B vagy C gyerek mit szeret és miben jó.”
A zsűri tagja még Hadas Kriszta szerkesztő-riporter, Kováts Vera énekes, Molnár-Gál Béla, a kazincbarcikai Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium igazgatóhelyettese és Vekerdy Tamás gyermekpszichológus. A versenyre április 16-án délig jelentkezhettek, a jelentkezési lapot itt találjátok.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
