Itt van a lista: mikor lesznek hosszú hétvégék és szombati tanítási napok jövőre?

Három négynapos és három háromnapos hétvégével számolhatunk jövőre. Lássuk, hogy mikorra lehet tervezni hosszabb pihenéseket a következő évre, tanévre.

  • Eduline
pixabay

Hat hosszú hétvége lesz a 2019-as évben, ez még több mint az idei - a szeretlekmagyarorszag.hu összegyűjtötte, melyek lesznek a pihenőnapok, illetve melyek azok a szombatok, amikor le kell dolgozni a plusz szabadnapokat akár munkahelyen akár iskolában.

Három négynapos és három háromnapos hétvégével számolhatunk jövőre. Négynapos hétvégék újévkor, húsvét és augusztus 20-a környékén lesznek. Háromnaposak pedig március 15-höz, a pünkösdhöz és a mindenszentek ünnepéhez kapcsolódnak - írja a szeretlekmagyarorszag.hu, hozzátéve: ezek a pihenőnapok hivatalossá akkor válnak, amikor a pénzügyminiszter kiadja a 2019-re vonatkozó, a munkarendről szóló rendeletét, de a naptárra nézve máshogy nemigen jönne ki.

A pihenőnapok és a ledolgozós napok a következők:

Január 1, március 15-17, április 19-22, május 1, június 8-10, augusztus 17-20, október 23, november 1-3, december 25-29. Az oldal szerint munkanap lesz augusztus 10 (ez értelemszerűen nem érintheti a diákokat), és december 21.

A tanítási szüneteket a következő cikkben találjátok:

Ilyen lesz a 2018/2019-es tanév: itt van az összes fontos dátum

Mikor kezdődik a 2018/2019-es tanév? Mikor lesznek az iskolai szünetek, a fontos felmérések, az őszi és a tavaszi érettségi? Mutatjuk a legfontosabb dátumokat, ezek alapján lehet tervezni. A tanév 2018. szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap pedig 2019.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.