Itt van a lista: mikor lesznek hosszú hétvégék és szombati tanítási napok jövőre?

Három négynapos és három háromnapos hétvégével számolhatunk jövőre. Lássuk, hogy mikorra lehet tervezni hosszabb pihenéseket a következő évre, tanévre.

  • Eduline
pixabay

Hat hosszú hétvége lesz a 2019-as évben, ez még több mint az idei - a szeretlekmagyarorszag.hu összegyűjtötte, melyek lesznek a pihenőnapok, illetve melyek azok a szombatok, amikor le kell dolgozni a plusz szabadnapokat akár munkahelyen akár iskolában.

Három négynapos és három háromnapos hétvégével számolhatunk jövőre. Négynapos hétvégék újévkor, húsvét és augusztus 20-a környékén lesznek. Háromnaposak pedig március 15-höz, a pünkösdhöz és a mindenszentek ünnepéhez kapcsolódnak - írja a szeretlekmagyarorszag.hu, hozzátéve: ezek a pihenőnapok hivatalossá akkor válnak, amikor a pénzügyminiszter kiadja a 2019-re vonatkozó, a munkarendről szóló rendeletét, de a naptárra nézve máshogy nemigen jönne ki.

A pihenőnapok és a ledolgozós napok a következők:

Január 1, március 15-17, április 19-22, május 1, június 8-10, augusztus 17-20, október 23, november 1-3, december 25-29. Az oldal szerint munkanap lesz augusztus 10 (ez értelemszerűen nem érintheti a diákokat), és december 21.

A tanítási szüneteket a következő cikkben találjátok:

Ilyen lesz a 2018/2019-es tanév: itt van az összes fontos dátum

Mikor kezdődik a 2018/2019-es tanév? Mikor lesznek az iskolai szünetek, a fontos felmérések, az őszi és a tavaszi érettségi? Mutatjuk a legfontosabb dátumokat, ezek alapján lehet tervezni. A tanév 2018. szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap pedig 2019.

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.