Lelkiismereti okokból pedagógusok és iskolaigazgatók is megtagadhatják a közreműködést a honvédelmi intézkedési terv (HIT) végrehajtásában. De ennek komoly következményei lehetnek, elveszíthetik az állásukat.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának. Az iskoláknak kiküldött levél szerint a potenciális terrorveszély miatt van rá szükség.
A Civil Közoktatási Platform szerint pedagógusként, iskolafenntartóként és igazgatóként is meg lehet tagadni a részvételt a honvédelmi intézkedési terv végrehajtásában - de arra is felhívják a figyelmet, hogy ez komoly következményekkel járhat.
"A megtagadás oka az, hogy az érintett úgy gondolhatja: a HIT nem igazolható módon korlátozza a lelkiismeret alkotmányosan védett szabadságát, a korlátozó rendszabályok ugyanis nem valós, hanem képzelt helyzetre vonatkoznak, a korlátozás tehát nem szükséges és nem arányos az elérni kívánt célokkal. A megtagadás nem jelent polgári engedetlenséget, a lelkiismereti szabadság ugyanis alkotmányosan védett" - írják.
A Civil Közoktatási Platform szerint egy állami fenntartású intézmény igazgatója lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadhatja a HIT végrehajtását, amit írásban közölhet a tankerülettel, és ami együtt járhat hivatalából való elmozdításával, esetleg munkaviszonyának egyoldalú megszüntetésével is. Ha ennek jogosságát bíróság előtt vitatja, akkor a jogvita tárgya az, hogy a lelkiismereti szabadság korlátozása az állam részéről igazolható-e vagy nem.
Kemény hangú állásfoglalás: ez hadüzenet az iskoláknak
"Hadüzenet az iskoláknak" - így értékelte Deák Dániel egyetemi tanár a Civil Közoktatási Platform oldalán megjelent állásfoglalásában azt, hogy a kormány terrorellenes intézkedési tervet kér az iskoláktól. Ahogy arról korábban beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának.
Ha egy pedagógus tagadja meg a közreműködést, írásban kell közölnie döntését az igazgatóval, ekkor szintén munkaviszonyának egyoldalú megszüntetésével számolhat. Ha ennek jogosságát bíróság előtt vitatja, akkor a jogvita tárgya ugyanaz, mint az igazgatók esetében.
"Nem állami (alapítványi, egyházi vagy önkormányzati) intézmény esetében tanácsos, ha az igazgató vagy a beosztott pedagógus konzultál a fenntartóval. Célszerű, ha az egyeztetett álláspontot a fenntartó közli írásban az Oktatási Hivatallal. Ennek következménye az lehet, hogy a hivatal felfüggeszti az intézmény működési engedélyét. Ha az OH határozatának jogszerűségét a fenntartó bíróság előtt vitatja, akkor a jogvita tárgya ugyanaz, mint fentebb jeleztük" - írják.
Hozzáteszik: "számolnunk kell azzal, hogy nagy valószínűség szerint nem találunk magyar bíróságot, amely osztaná a fent kifejtett álláspontot. A közreműködés megtagadásával együtt járó joghátrány tehát valós veszély. Azt is valószínűnek gondoljuk azonban, hogy Magyarországon kívüli jogi fórumok előtt a magyar állam el fogja veszíteni a jogvitát, mert nem fogja tudni bizonyítani: a lelkiismereti szabadság korlátozása a HIT-ben való közreműködésre vonatkozóan szükséges és arányos, vagyis igazolható volt".
Kiderült, miért kell honvédelmi tervet készíteni az iskolákban
Egy Nato-kötelezettség miatt kell honvédelmi intézkedési tervet készíteni az iskolákban - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára vasárnap. Ahogy arról beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának. Az iskoláknak kiküldött levél szerint a potenciális terrorveszély miatt van rá szükség.
PDSZ: eddig senkit nem zavart, hogy nem készült az iskolákban honvédelmi terv
Eddig is kötelező lett volna terrorellenes intézkedési tervet készíteni az iskolákban, ám a egyik tanári szakszervezet elnöke szerint a pedagógusok nem is tudtak arról, hogy van ilyen kötelezettségük. Ahogy arról korábban beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
