Lelkiismereti okokból pedagógusok és iskolaigazgatók is megtagadhatják a közreműködést a honvédelmi intézkedési terv (HIT) végrehajtásában. De ennek komoly következményei lehetnek, elveszíthetik az állásukat.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának. Az iskoláknak kiküldött levél szerint a potenciális terrorveszély miatt van rá szükség.
A Civil Közoktatási Platform szerint pedagógusként, iskolafenntartóként és igazgatóként is meg lehet tagadni a részvételt a honvédelmi intézkedési terv végrehajtásában - de arra is felhívják a figyelmet, hogy ez komoly következményekkel járhat.
"A megtagadás oka az, hogy az érintett úgy gondolhatja: a HIT nem igazolható módon korlátozza a lelkiismeret alkotmányosan védett szabadságát, a korlátozó rendszabályok ugyanis nem valós, hanem képzelt helyzetre vonatkoznak, a korlátozás tehát nem szükséges és nem arányos az elérni kívánt célokkal. A megtagadás nem jelent polgári engedetlenséget, a lelkiismereti szabadság ugyanis alkotmányosan védett" - írják.
A Civil Közoktatási Platform szerint egy állami fenntartású intézmény igazgatója lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadhatja a HIT végrehajtását, amit írásban közölhet a tankerülettel, és ami együtt járhat hivatalából való elmozdításával, esetleg munkaviszonyának egyoldalú megszüntetésével is. Ha ennek jogosságát bíróság előtt vitatja, akkor a jogvita tárgya az, hogy a lelkiismereti szabadság korlátozása az állam részéről igazolható-e vagy nem.
Kemény hangú állásfoglalás: ez hadüzenet az iskoláknak
"Hadüzenet az iskoláknak" - így értékelte Deák Dániel egyetemi tanár a Civil Közoktatási Platform oldalán megjelent állásfoglalásában azt, hogy a kormány terrorellenes intézkedési tervet kér az iskoláktól. Ahogy arról korábban beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának.
Ha egy pedagógus tagadja meg a közreműködést, írásban kell közölnie döntését az igazgatóval, ekkor szintén munkaviszonyának egyoldalú megszüntetésével számolhat. Ha ennek jogosságát bíróság előtt vitatja, akkor a jogvita tárgya ugyanaz, mint az igazgatók esetében.
"Nem állami (alapítványi, egyházi vagy önkormányzati) intézmény esetében tanácsos, ha az igazgató vagy a beosztott pedagógus konzultál a fenntartóval. Célszerű, ha az egyeztetett álláspontot a fenntartó közli írásban az Oktatási Hivatallal. Ennek következménye az lehet, hogy a hivatal felfüggeszti az intézmény működési engedélyét. Ha az OH határozatának jogszerűségét a fenntartó bíróság előtt vitatja, akkor a jogvita tárgya ugyanaz, mint fentebb jeleztük" - írják.
Hozzáteszik: "számolnunk kell azzal, hogy nagy valószínűség szerint nem találunk magyar bíróságot, amely osztaná a fent kifejtett álláspontot. A közreműködés megtagadásával együtt járó joghátrány tehát valós veszély. Azt is valószínűnek gondoljuk azonban, hogy Magyarországon kívüli jogi fórumok előtt a magyar állam el fogja veszíteni a jogvitát, mert nem fogja tudni bizonyítani: a lelkiismereti szabadság korlátozása a HIT-ben való közreműködésre vonatkozóan szükséges és arányos, vagyis igazolható volt".
Kiderült, miért kell honvédelmi tervet készíteni az iskolákban
Egy Nato-kötelezettség miatt kell honvédelmi intézkedési tervet készíteni az iskolákban - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára vasárnap. Ahogy arról beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának. Az iskoláknak kiküldött levél szerint a potenciális terrorveszély miatt van rá szükség.
PDSZ: eddig senkit nem zavart, hogy nem készült az iskolákban honvédelmi terv
Eddig is kötelező lett volna terrorellenes intézkedési tervet készíteni az iskolákban, ám a egyik tanári szakszervezet elnöke szerint a pedagógusok nem is tudtak arról, hogy van ilyen kötelezettségük. Ahogy arról korábban beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
