Ahogy arról korábban beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának. Az iskoláknak kiküldött levél szerint a potenciális terrorveszély miatt van rá szükség.

A Civil Közoktatási Platform szerint pedagógusként, iskolafenntartóként és igazgatóként is meg lehet tagadni a részvételt a honvédelmi intézkedési terv végrehajtásában - de arra is felhívják a figyelmet, hogy ez komoly következményekkel járhat.

"A megtagadás oka az, hogy az érintett úgy gondolhatja: a HIT nem igazolható módon korlátozza a lelkiismeret alkotmányosan védett szabadságát, a korlátozó rendszabályok ugyanis nem valós, hanem képzelt helyzetre vonatkoznak, a korlátozás tehát nem szükséges és nem arányos az elérni kívánt célokkal. A megtagadás nem jelent polgári engedetlenséget, a lelkiismereti szabadság ugyanis alkotmányosan védett" - írják.

A Civil Közoktatási Platform szerint egy állami fenntartású intézmény igazgatója lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadhatja a HIT végrehajtását, amit írásban közölhet a tankerülettel, és ami együtt járhat hivatalából való elmozdításával, esetleg munkaviszonyának egyoldalú megszüntetésével is. Ha ennek jogosságát bíróság előtt vitatja, akkor a jogvita tárgya az, hogy a lelkiismereti szabadság korlátozása az állam részéről igazolható-e vagy nem.

Ha egy pedagógus tagadja meg a közreműködést, írásban kell közölnie döntését az igazgatóval, ekkor szintén munkaviszonyának egyoldalú megszüntetésével számolhat. Ha ennek jogosságát bíróság előtt vitatja, akkor a jogvita tárgya ugyanaz, mint az igazgatók esetében.

"Nem állami (alapítványi, egyházi vagy önkormányzati) intézmény esetében tanácsos, ha az igazgató vagy a beosztott pedagógus konzultál a fenntartóval. Célszerű, ha az egyeztetett álláspontot a fenntartó közli írásban az Oktatási Hivatallal. Ennek következménye az lehet, hogy a hivatal felfüggeszti az intézmény működési engedélyét. Ha az OH határozatának jogszerűségét a fenntartó bíróság előtt vitatja, akkor a jogvita tárgya ugyanaz, mint fentebb jeleztük" - írják.

Hozzáteszik: "számolnunk kell azzal, hogy nagy valószínűség szerint nem találunk magyar bíróságot, amely osztaná a fent kifejtett álláspontot. A közreműködés megtagadásával együtt járó joghátrány tehát valós veszély. Azt is valószínűnek gondoljuk azonban, hogy Magyarországon kívüli jogi fórumok előtt a magyar állam el fogja veszíteni a jogvitát, mert nem fogja tudni bizonyítani: a lelkiismereti szabadság korlátozása a HIT-ben való közreműködésre vonatkozóan szükséges és arányos, vagyis igazolható volt".