Mégis hatékony a mindennapos testnevelésóra?

A heti öt testnevelésóra pozitív hatással van a diákok fittségére - mondta Szilágyi Andrea, a Magyar Diáksportszövetség kommunikációs és marketingvezetője a Magyar Időknek.

  • Eduline
MTI / Balázs Attila

A lapnak azt mondta, ha összehasonlítják a heti három és a heti öt testnevelésórán részt vevő diákok adatait, akkor látható, hogy 20-30 százalékkal jobb eredményeket produkáltak a fittségi tesztekben azok, akiknek több tornaórájuk volt, vagyis az emelt testnevelésóra-szám alapvetően pozitívan befolyásolta a diákok fittségi állapotát.

A diákok elhízásáról Szilágyi Andrea azt mondta, minden negyedik tanulót érinti ez a probléma, és az elmúlt három évben minden életkorban és mindkét nemnél nőtt az arányuk. Az érintett diákok állóképessége ugyanakkor javult, ami azért figyelemre méltó, mert rávilágít arra, hogy a rendszeres mozgás nagyot lendít az egészségi állapoton a súlytöbblet ellenére is – fogalmazott a szervezet munkatársa.

A mindennapos testnevelés egy torz ötlet - véli Vekerdy Tamás

Fontos lenne, hogy a gyerekek sokat mozoghassanak, de ahogy ez a kötelező mindennapos testnevelésben megvalósul, az gyakran többet árt, mint használ - véli Vekerdy Tamás pszichológus. "Az orvosok azt mondják, hogy napi fél óra séta több évvel hosszabbítja meg az életet. Gyerekeknek nyilván aktívabb mozgás szükséges, de megint csak: természetesen és örömmel!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.