Mégis hatékony a mindennapos testnevelésóra?

A heti öt testnevelésóra pozitív hatással van a diákok fittségére - mondta Szilágyi Andrea, a Magyar Diáksportszövetség kommunikációs és marketingvezetője a Magyar Időknek.

  • Eduline
MTI / Balázs Attila

A lapnak azt mondta, ha összehasonlítják a heti három és a heti öt testnevelésórán részt vevő diákok adatait, akkor látható, hogy 20-30 százalékkal jobb eredményeket produkáltak a fittségi tesztekben azok, akiknek több tornaórájuk volt, vagyis az emelt testnevelésóra-szám alapvetően pozitívan befolyásolta a diákok fittségi állapotát.

A diákok elhízásáról Szilágyi Andrea azt mondta, minden negyedik tanulót érinti ez a probléma, és az elmúlt három évben minden életkorban és mindkét nemnél nőtt az arányuk. Az érintett diákok állóképessége ugyanakkor javult, ami azért figyelemre méltó, mert rávilágít arra, hogy a rendszeres mozgás nagyot lendít az egészségi állapoton a súlytöbblet ellenére is – fogalmazott a szervezet munkatársa.

A mindennapos testnevelés egy torz ötlet - véli Vekerdy Tamás

Fontos lenne, hogy a gyerekek sokat mozoghassanak, de ahogy ez a kötelező mindennapos testnevelésben megvalósul, az gyakran többet árt, mint használ - véli Vekerdy Tamás pszichológus. "Az orvosok azt mondják, hogy napi fél óra séta több évvel hosszabbítja meg az életet. Gyerekeknek nyilván aktívabb mozgás szükséges, de megint csak: természetesen és örömmel!

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.