A heti öt testnevelésóra pozitív hatással van a diákok fittségére - mondta Szilágyi Andrea, a Magyar Diáksportszövetség kommunikációs és marketingvezetője a Magyar Időknek.
A lapnak azt mondta, ha összehasonlítják a heti három és a heti öt testnevelésórán részt vevő diákok adatait, akkor látható, hogy 20-30 százalékkal jobb eredményeket produkáltak a fittségi tesztekben azok, akiknek több tornaórájuk volt, vagyis az emelt testnevelésóra-szám alapvetően pozitívan befolyásolta a diákok fittségi állapotát.
A diákok elhízásáról Szilágyi Andrea azt mondta, minden negyedik tanulót érinti ez a probléma, és az elmúlt három évben minden életkorban és mindkét nemnél nőtt az arányuk. Az érintett diákok állóképessége ugyanakkor javult, ami azért figyelemre méltó, mert rávilágít arra, hogy a rendszeres mozgás nagyot lendít az egészségi állapoton a súlytöbblet ellenére is – fogalmazott a szervezet munkatársa.
A mindennapos testnevelés egy torz ötlet - véli Vekerdy Tamás
Fontos lenne, hogy a gyerekek sokat mozoghassanak, de ahogy ez a kötelező mindennapos testnevelésben megvalósul, az gyakran többet árt, mint használ - véli Vekerdy Tamás pszichológus. "Az orvosok azt mondják, hogy napi fél óra séta több évvel hosszabbítja meg az életet. Gyerekeknek nyilván aktívabb mozgás szükséges, de megint csak: természetesen és örömmel!
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
