Három érmet szerzett a magyar diákokból álló csapat a Nemzetközi Földrajzi Olimpián, amit a kanadai Québec-ben rendeztek meg.
Három érmet szerzett a magyar diákokból álló csapat a Nemzetközi Földrajzi Olimpián (International Geography Olympiad) - tájékoztatta a Pécsi Tudományegyetem (PTE) hétfőn az MTI-t.
A 16-19 éves tanulók július 30. és augusztus 6. között a kanadai Québec-ben megrendezett vetélkedőről három érmet hoztak haza:
A magyar csapat 10. alkalommal vett részt a tudományterület legnagyobb szakmai presztízsű vetélkedőjén, és szereplése felülmúlta az elvárásokat: Kaszap Kinga 43 ország 163 versenyzője közül került a legjobbak közé, ő az első magyar, akinek sikerült aranyérmet szereznie - hangsúlyozták.
A nemzetközi megmérettetés válógatója a HunGeoContest angol nyelvű földrajzi verseny volt, amelyet a Modern Geográfus Alapítvány és a PTE Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézete szervez Trócsányi András tanszékvezető egyetemi docens, versenyigazgató vezetésével. Az új versenyszezon októberben kezdődik majd online fordulóval, a kiírás ezen az oldalon lesz majd elérhető - tették hozzá.
Újabb siker: ezúttal a a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián szerzett érmeket a magyar csapat
Három érmet szerzett a magyar középiskolásokból álló csapat a 2018-as Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián Prágában - közölte az MTI-vel az MTA Nyelvtudományi Intézete. A Magyar Nyelvészeti Diákolimpia eddigi legeredményesebb csapatából a hétfőn véget ért prágai versenyen ezüstérmes lett Ugrin Bálint József, a debreceni Tóth Árpád Gimnázium tanulója, és bronzéremmel jutalmazták Árvay-Vass Ivánt, valamint Vári-Kakas Andort, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium diákjait.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
