Hatalmas siker: három magyar érem született a Nemzetközi Földrajzi Olimpián

Három érmet szerzett a magyar diákokból álló csapat a Nemzetközi Földrajzi Olimpián, amit a kanadai Québec-ben rendeztek meg.

  • eduline/mti
pixabay.com

Három érmet szerzett a magyar diákokból álló csapat a Nemzetközi Földrajzi Olimpián (International Geography Olympiad) - tájékoztatta a Pécsi Tudományegyetem (PTE) hétfőn az MTI-t.

A 16-19 éves tanulók július 30. és augusztus 6. között a kanadai Québec-ben megrendezett vetélkedőről három érmet hoztak haza:

  • a következő tanévet a budapesti Radnóti Miklós Gimnáziumban kezdő Kaszap Kinga arany-,
  • Mészáros Márton, a pápai Türr István Gimnázium diákja ezüst,
  • Mészárik Márk, a budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium tanulója bronzérmet hozott haza.
  • A csapat negyedik tagja, Bodansky Benjámin, a budapesti V. Kerületi Eötvös József Gimnázium diákja pedig középmezőnyben végzett.

A magyar csapat 10. alkalommal vett részt a tudományterület legnagyobb szakmai presztízsű vetélkedőjén, és szereplése felülmúlta az elvárásokat: Kaszap Kinga 43 ország 163 versenyzője közül került a legjobbak közé, ő az első magyar, akinek sikerült aranyérmet szereznie - hangsúlyozták.

A nemzetközi megmérettetés válógatója a HunGeoContest angol nyelvű földrajzi verseny volt, amelyet a Modern Geográfus Alapítvány és a PTE Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézete szervez Trócsányi András tanszékvezető egyetemi docens, versenyigazgató vezetésével. Az új versenyszezon októberben kezdődik majd online fordulóval, a kiírás ezen az oldalon lesz majd elérhető - tették hozzá.

Újabb siker: ezúttal a a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián szerzett érmeket a magyar csapat

Három érmet szerzett a magyar középiskolásokból álló csapat a 2018-as Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián Prágában - közölte az MTI-vel az MTA Nyelvtudományi Intézete. A Magyar Nyelvészeti Diákolimpia eddigi legeredményesebb csapatából a hétfőn véget ért prágai versenyen ezüstérmes lett Ugrin Bálint József, a debreceni Tóth Árpád Gimnázium tanulója, és bronzéremmel jutalmazták Árvay-Vass Ivánt, valamint Vári-Kakas Andort, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium diákjait.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.