Lehetne kiről példát venni az oktatás terén. Finnországban eddig a fővárost, Helsinkit ismerték a legkozmopolitább városként, ahol szinte mindenki tud angolul, de a Nokia központjaként is ismert Espoo vezetősége szeretné elhódítani a címet - írja a 444.hu.
Markku Markkula, a város tervezőbizottságának elnöke ugyanis bejelentette, hogy Espoo lakosainak két éven belül be szeretnék vezetni az angoloktatást már az óvodától egészen a doktori képzésig.
Két éven belül folyhat angol nyelven az oktatásunk az óvodától egészen a doktori képzésig. Így az embereknek nem kellene a bonyolult finn vagy svéd nyelven átesniük az oktatáson
A város vezetése nemrég közölte azt is, hogy az eddigieknél is több közszolgáltatást terveznek angolul nyújtani, ehhez pedig a finn és a svéd mellett az angolt is kvázi hivatalos nyelvvé tennék, pontosabban formálisan is munkanyelvként akarják rögzíteni. Ettől azt várják, hogy több külföldi munkaerőt találnak - írja a 444.hu.
Más szakszervezetek viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy az angol nyelv iránti igény nem sértheti a munkavállalók jogait, tehát azokat az embereket, akiknek a munkájához korábban nem kellett angoltudás, ne rúghassák ki amiatt, hogy nem tudnak angolul, illetve ha ezután az angoltudást is elvárják, akkor fizessenek többet.
Közben Helsinki is azon gondolkodik, hogy megduplázza az angol nyelvű szolgáltatások mennyiségét az oktatásban.
Öt ok, amiért minden magyar diáknak ki kellene próbálnia, milyen finn iskolásnak lenni
Van, ahol még van presztízse a tanári pályának, és van, ahol a diákoknak nem kell vizsgázniuk. Milyen finn iskolában tanulni? Érdemes elgondolkozni néhány ponton. 1. Személyre szabott órák Mindenki a képességeihez mérten kap feladatot, ha pedig a diákok valamilyen feladatot nem tudnak megcsinálni, akkor a tanárok külön foglalkoznak velük.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
