Olyat talált ki egy finn város, amit mindenki utánozni fog?

Lehetne kiről példát venni az oktatás terén. Finnországban eddig a fővárost, Helsinkit ismerték a legkozmopolitább városként, ahol szinte mindenki tud angolul, de a Nokia központjaként is ismert Espoo vezetősége szeretné elhódítani a címet - írja a 444.hu.

  • Eduline
pixabay

Markku Markkula, a város tervezőbizottságának elnöke ugyanis bejelentette, hogy Espoo lakosainak két éven belül be szeretnék vezetni az angoloktatást már az óvodától egészen a doktori képzésig. 

Két éven belül folyhat angol nyelven az oktatásunk az óvodától egészen a doktori képzésig. Így az embereknek nem kellene a bonyolult finn vagy svéd nyelven átesniük az oktatáson

A város vezetése nemrég közölte azt is, hogy az eddigieknél is több közszolgáltatást terveznek angolul nyújtani, ehhez pedig a finn és a svéd mellett az angolt is kvázi hivatalos nyelvvé tennék, pontosabban formálisan is munkanyelvként akarják rögzíteni. Ettől azt várják, hogy több külföldi munkaerőt találnak - írja a 444.hu.

Más szakszervezetek viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy az angol nyelv iránti igény nem sértheti a munkavállalók jogait, tehát azokat az embereket, akiknek a munkájához korábban nem kellett angoltudás, ne rúghassák ki amiatt, hogy nem tudnak angolul, illetve ha ezután az angoltudást is elvárják, akkor fizessenek többet.

Közben Helsinki is azon gondolkodik, hogy megduplázza az angol nyelvű szolgáltatások mennyiségét az oktatásban.

Öt ok, amiért minden magyar diáknak ki kellene próbálnia, milyen finn iskolásnak lenni

Van, ahol még van presztízse a tanári pályának, és van, ahol a diákoknak nem kell vizsgázniuk. Milyen finn iskolában tanulni? Érdemes elgondolkozni néhány ponton. 1. Személyre szabott órák Mindenki a képességeihez mérten kap feladatot, ha pedig a diákok valamilyen feladatot nem tudnak megcsinálni, akkor a tanárok külön foglalkoznak velük.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu