Marad a papírfecni: ezért nem kapnak rendes igazolványt a pedagógusok

Túl sokba kerülne, ezért nem kapnak plasztikkártyát a pedagógusok. Egyelőre marad a papír.

  • Eduline
Pixabay

"Ez a megoldás ingyenes a pedagógusok számára. Egy, minden pedagógusnak plasztikkártyát előállító rendszer közel 200 millió forintba kerülne, és a chip leolvasására alkalmas berendezések a kedvezményeket biztosító múzeumok, könyvtárak esetében nem állnak rendelkezésre" - válaszolt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Staudt Gábor írásbeli kérdésére. A jobbikos képviselő azt kérdezte: "miért nem érdemelnek meg a pedagógusok egy rendes igazolványt"?

Rétvári Bence szerint a kártyákban lévő chipek olvasása a kedvezményt nyújtók számára is plusz kültséget jelentene. Ennek ellenére - úgy tűnik - a minisztérium mégsem tartja végleges megoldásnak az A4-es papírra nyomtatott pedagógusigazolványt, azt írta ugyanis az államtitkár, az Oktatási Hivatal bevonásával egy kevésbé költségigényes megoldás lehetőségét vizsgálják, "ilyen például a pedagógusigazolvány megjelenítése mobilalkalmazás használatával".

A jelenlegi igazolvány egyébként már nem csak 90 napig, hanem 180 napig, vagyis fél évig érvényes.

Itt a lista: ingyen vonatjegyet kapnak a diákok, ha ezekre a helyekre utaznak

Huszonöt helyszínnel bővült a diákok számára díjmentes vasúti utazással látogatható országos múzeumok, nemzeti emlékhelyek és műemlékek köre. Itt találjátok a teljes listát. Az általános iskolák, középfokú iskolák és gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények nappali tagozatos diákjai a tanítási napokon és szombatonként díjmentesen utazhatnak a vasúton, ha a listán szereplő műemlékekeket, múzeumokat, emlékhelyeket látogatják meg.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.