A szakképzési centrumokhoz tartozó középiskolák dolgozói kapnak év végi jutalmat, de a tankerületi központokhoz tartozó állami iskolák tanárai azonban nem számíthatnak jutalomra karácsony előtt - írja a boon.hu.
A lapnak az egyik borsodi szakgimnázium igazgatójával, aki elárulta, az iskola minden dolgozója novemberben 56 ezer forint cafeteriát kapott élelmiszer-utalványban, decemberben pedig 80–90 ezer forint jutalomban lesz részük.
Az igazgató elárulta, már tavaly is volt jutalmazás, úgy véli, a szakképzési centrumoknak a bevételt termelő felnőttképzés miatt több lehetőségük van a pluszjuttatásra. Az iskolák egyébként azt a tájékoztatást kapták, hogy a cafeteria az első hét hónap jó gazdasági eredményeinek köszönhető, de már akkor „benne volt a levegőben”, hogy még decemberben is lehet számítani egy kis pluszra.
Szűcs Tamás, a PDSZ megyei ügyvivője azonban csalódott. Mint mondta, a jutalmazással kapcsolatos problémákat felvetették nemrég a Klebelsberg Központban, ahol azt a választ kapták, hogy az állami iskolákban megemelték a munkaközösségi és az osztályfőnöki pótlékot, a szakképzési centrumok intézményeiben azonban nem.
"Ez igaz, csakhogy a pótlék körülbelül a pedagógusok harmadát érinti" – tette hozzá az ügyvivő. Jelezte: akik tudnak a szakgimnáziumok jutalmairól, azokat nagyon felháborítja a megkülönböztetés, azonban sokan nem is tudnak erről. "Igazából mindenütt meg kellene találni a módját a jutalmazásnak" – mondta Szűcs Tamás.
Nemet mondtak az iskolaigazgatók: csak 90 helyen differenciálták a tanári béreket
Mindössze kilencven iskolában differenciálták a pedagógusok béremelésének utolsó részletét a Klebelsberg Központ adatai szerint. „A vezetői pótlék emelését csaknem négyszáznyolcvan intézményben differenciálták. Ennek szerintem az az oka, hogy az iskolaigazgatók nem ebben a kultúrában kezdték a munkát, és óvatosan állnak az ilyen feladatokhoz. Ugyanis ennek van egy konfliktusos része, értékelniük kell a saját kollégáikat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
