Lukács György-A modern dráma fejlődésének története I-II.fejezet

Esztétika jegyzetek - két fejelezet, két fájl - itt készült: ELTE-BTK

  • Eduline

részlet:

a drámai szociológiailag meghatározott: egy egy kor művészetét meghatározza annak szociális berendezkedése

- szociális vonás a dráma hatásának körülménye (hiszen közönség előtt játsszák), anyaga (hiszen tipikusnak kell lennie) világnézet amelyre épül (mely szintén tükrözi az adott kort)

- a színház létéhez föltétlenül szükséges bizonyos fokú politikai, erkölcsi és vallási szabadság, ill. érzéki kultúra (mely nyitott az ilyen fajta megjelenítésre)

- a dráma nem a színpadból nő ki, hanem a színpad és világnézet kereszteződéséből

- dráma csak akkor születik, ha a világnézet ennek megfelelő, vagyis mind az író, mint a társadalom világnézete tragikus élményhez kötött

- ez így van egy társadalomban, ha megjelent benne a belső bizonytalanság, ha feloszlásnak indult ami addig stabil volt, s a fönnálló értékek ütköznek a valósággal, megborulásukkal  megindul a hanyatlás heroikus kora (amely mindig belülről fakad, tehát nem pl. külső támadás miatt), dívik a „szép halál ideológiája”

- a hanyatlás az értékek problematikussá válásában nyilvánul meg: „A drámai kor tehát az osztályhanyatlás heroikus kora.”

- reménykedő kor nem szül igazi, mély drámát (mert nem képes elfogadni a halált, mint a dráma egyetlen lehetséges végpontját)

- a tragikus bukás fölött a néző nem csak fájdalmat, hanem örömöt is érez  ez nem magyarázható a hübrisz (tragikus vétség) fogalmával, vagy a szerzői igazságszolgáltatással, mert mindez kívül áll a dráma világán

- az érzés oka: „az kelt gyönyörűséget, hogy a szenvedésben a személyiség valamely pozitív értékére derül fény” (Lipps)

- az elpusztulásban jut kifejezésre az élet, annak értéke (és mivel az élet ábrázolás tipikus, ezért annak értékérzete is mindenkire érvényes lesz): „A tragédia magában az életben soha meg nem nyilvánuló életgazdagságot és intenzitást foglal bele a tragikus élménybe.”

az I. fejezet letöltése

a II. fejezet letötlése

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.