Sokáig egyáltalán nem volt tétje, a tanácsköztársaság el is törölte, és nem mindig kaptak rá jegyet a diákok - idén 161 éves az érettségi.
Persze az érettségi kidolgozása hosszabb ideig tartott, mint elsőre gondoltuk volna: kétszáz évet kellett várni az első ötlettől a megvalósításig. Comenius már a 17. században felvetette, hogy nem ártana egy vizsgával eldönteni, kit érdemes továbbküldeni az akadémiákra, az Osztrák-Magyar Monarchiában azonban csak 1851-ben vezették be az érettségit, akkor is csak a gimnáziumokban. A reáliskolások kaptak huszonöt év haladékot, 1876-től azonban már ők is kénytelenek voltak vizsgázni.
Magyarország tiltakozott, mert a vizsgában a némesítés lehetőségét és az állam befolyásának növelését látta. A rendeletet mégis bevezették: először csak a felsőoktatásba való bejutás, 1883-tól pedig a köztisztviselői munkakör betöltésének feltétele is lett az érettségi. Vizsgázni magyarul vagy németül lehetett, és persze arra is gondosan ügyeltek, hogy katolikus és protestáns tanárok is legyenek a bizottságban.
1884-ben ki is adták az egységes érettségi szabályzatot, és úgy tűnik, a PISA-felmérések szelleme már akkor is fel-felbukkant, előírták ugyanis, hogy a vizsgáztatók ne csak a tananyagot kérjék számon, hanem azt is figyeljék meg, hogyan gondolkodnak a tanulók.
A század végéig persze mindez csak a fiúkra vonatkozott. 1895-ben viszont már a lányok is tehettek érettségit a fiúgimnáziumokban, és így jelentkezhettek egyetemre. 1915-ben aztán megjelentek a koedukált iskolák is, de a lányok felsőoktatásba való bejutását a miniszter még sokáig korlátozhatta.
Nem úgy a tanácsköztársaság idején - a nők előtt minden egyetemet megnyitottak, az érettséginek viszont annyi volt, eltörölték az osztályozással, a hittanoktatással, a latin és a görög nyelvórákkal együtt.
A vizsga persze - sokak bánatára - gyorsan visszatért, igaz, a hetvenes években sem unatkozhattak a végzősök, annyi változás volt: 1974-ben osztályzatok helyett „dicsérettel megfelelt”, „megfelelt” és „nem felelt meg” állt a bizonyítványban, 1978-79-ben pedig a töriérettségi került ki a programból. A kétszintű érettségi bevezetéséről és a rendszer gyenge pontjairól itt olvashattok.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
