Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Sokáig egyáltalán nem volt tétje, a tanácsköztársaság el is törölte, és nem mindig kaptak rá jegyet a diákok - idén 161 éves az érettségi.

Persze az érettségi kidolgozása hosszabb ideig tartott, mint elsőre gondoltuk volna: kétszáz évet kellett várni az első ötlettől a megvalósításig. Comenius már a 17. században felvetette, hogy nem ártana egy vizsgával eldönteni, kit érdemes továbbküldeni az akadémiákra, az Osztrák-Magyar Monarchiában azonban csak 1851-ben vezették be az érettségit, akkor is csak a gimnáziumokban. A reáliskolások kaptak huszonöt év haladékot, 1876-től azonban már ők is kénytelenek voltak vizsgázni.
Magyarország tiltakozott, mert a vizsgában a némesítés lehetőségét és az állam befolyásának növelését látta. A rendeletet mégis bevezették: először csak a felsőoktatásba való bejutás, 1883-tól pedig a köztisztviselői munkakör betöltésének feltétele is lett az érettségi. Vizsgázni magyarul vagy németül lehetett, és persze arra is gondosan ügyeltek, hogy katolikus és protestáns tanárok is legyenek a bizottságban.
1884-ben ki is adták az egységes érettségi szabályzatot, és úgy tűnik, a PISA-felmérések szelleme már akkor is fel-felbukkant, előírták ugyanis, hogy a vizsgáztatók ne csak a tananyagot kérjék számon, hanem azt is figyeljék meg, hogyan gondolkodnak a tanulók.
A század végéig persze mindez csak a fiúkra vonatkozott. 1895-ben viszont már a lányok is tehettek érettségit a fiúgimnáziumokban, és így jelentkezhettek egyetemre. 1915-ben aztán megjelentek a koedukált iskolák is, de a lányok felsőoktatásba való bejutását a miniszter még sokáig korlátozhatta.

Nem úgy a tanácsköztársaság idején - a nők előtt minden egyetemet megnyitottak, az érettséginek viszont annyi volt, eltörölték az osztályozással, a hittanoktatással, a latin és a görög nyelvórákkal együtt.
A vizsga persze - sokak bánatára - gyorsan visszatért, igaz, a hetvenes években sem unatkozhattak a végzősök, annyi változás volt: 1974-ben osztályzatok helyett „dicsérettel megfelelt”, „megfelelt” és „nem felelt meg” állt a bizonyítványban, 1978-79-ben pedig a töriérettségi került ki a programból. A kétszintű érettségi bevezetéséről és a rendszer gyenge pontjairól itt olvashattok.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).