Sokáig egyáltalán nem volt tétje, a tanácsköztársaság el is törölte, és nem mindig kaptak rá jegyet a diákok - idén 161 éves az érettségi.
Persze az érettségi kidolgozása hosszabb ideig tartott, mint elsőre gondoltuk volna: kétszáz évet kellett várni az első ötlettől a megvalósításig. Comenius már a 17. században felvetette, hogy nem ártana egy vizsgával eldönteni, kit érdemes továbbküldeni az akadémiákra, az Osztrák-Magyar Monarchiában azonban csak 1851-ben vezették be az érettségit, akkor is csak a gimnáziumokban. A reáliskolások kaptak huszonöt év haladékot, 1876-től azonban már ők is kénytelenek voltak vizsgázni.
Magyarország tiltakozott, mert a vizsgában a némesítés lehetőségét és az állam befolyásának növelését látta. A rendeletet mégis bevezették: először csak a felsőoktatásba való bejutás, 1883-tól pedig a köztisztviselői munkakör betöltésének feltétele is lett az érettségi. Vizsgázni magyarul vagy németül lehetett, és persze arra is gondosan ügyeltek, hogy katolikus és protestáns tanárok is legyenek a bizottságban.
1884-ben ki is adták az egységes érettségi szabályzatot, és úgy tűnik, a PISA-felmérések szelleme már akkor is fel-felbukkant, előírták ugyanis, hogy a vizsgáztatók ne csak a tananyagot kérjék számon, hanem azt is figyeljék meg, hogyan gondolkodnak a tanulók.
A század végéig persze mindez csak a fiúkra vonatkozott. 1895-ben viszont már a lányok is tehettek érettségit a fiúgimnáziumokban, és így jelentkezhettek egyetemre. 1915-ben aztán megjelentek a koedukált iskolák is, de a lányok felsőoktatásba való bejutását a miniszter még sokáig korlátozhatta.
Nem úgy a tanácsköztársaság idején - a nők előtt minden egyetemet megnyitottak, az érettséginek viszont annyi volt, eltörölték az osztályozással, a hittanoktatással, a latin és a görög nyelvórákkal együtt.
A vizsga persze - sokak bánatára - gyorsan visszatért, igaz, a hetvenes években sem unatkozhattak a végzősök, annyi változás volt: 1974-ben osztályzatok helyett „dicsérettel megfelelt”, „megfelelt” és „nem felelt meg” állt a bizonyítványban, 1978-79-ben pedig a töriérettségi került ki a programból. A kétszintű érettségi bevezetéséről és a rendszer gyenge pontjairól itt olvashattok.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
