Javultak a gyermekek és a pedagógusok esélyei a magyar oktatási rendszer változásaival - így összegezhetőek az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint az Európai Bizottságnak az uniós tagállamok oktatásáról csütörtökön közzétette jelentésében szereplő megállapítások.
A tárca az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a bizottság Education and Training Monitor 2017 című kiadványa szerint Magyarországon az uniós átlagot meghaladó a pedagógusbérek emelkedése, az életpályamodell és a pedagógushallgatóknak meghirdetett kormányzati ösztöndíjak vonzóbbá tették a pedagóguspályát, és ez a tanárképzésre jelentkezők számában is látszik.
Úgy folytatták: a jelentés pozitívumként emeli ki a többi között, hogy Magyarország az uniós átlagnál többet fordít oktatásra, továbbá elismeri a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatára vonatkozó döntést, a gyermekek korai fejlesztéséért, valamint a tanulói teljesítmények növeléséért hozott kormányzati intézkedéseket is.
Felhívták a figyelmet arra: Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol 3 éves kortól kötelező a részvétel a kora gyermekkori nevelésben. A vizsgált időszakban Magyarországon a 4-6 évesek 95,3 százaléka óvodába járt, ez meghaladta az uniós átlagot (94,8 százalék). A roma gyerekek 91 százaléka jár óvodába, amely a legmagasabb arány a régióban.
Szomorú eredmények a magyar pedagógusokról: idősek, sokat dolgoznak, keveset keresnek
Egyre több az 50 fölötti pedagógus - írja a Haszon az OECD új, 450 oldalas tanulmánya alapján. A lap szerint a pedagógusok korfája tovább romlott: a tanárok 37 százaléka 50 éve fölötti, ami ugyan megfelel az OECD-átlagnak, de mindössze 6 százalékuk 30 év alatti.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
