Nagyon elégedett a minisztérium az Európai Bizottság adataival

Javultak a gyermekek és a pedagógusok esélyei a magyar oktatási rendszer változásaival - így összegezhetőek az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint az Európai Bizottságnak az uniós tagállamok oktatásáról csütörtökön közzétette jelentésében szereplő megállapítások.

  • Eduline
Túry Gergely

A tárca az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a bizottság Education and Training Monitor 2017 című kiadványa szerint Magyarországon az uniós átlagot meghaladó a pedagógusbérek emelkedése, az életpályamodell és a pedagógushallgatóknak meghirdetett kormányzati ösztöndíjak vonzóbbá tették a pedagóguspályát, és ez a tanárképzésre jelentkezők számában is látszik.

Úgy folytatták: a jelentés pozitívumként emeli ki a többi között, hogy Magyarország az uniós átlagnál többet fordít oktatásra, továbbá elismeri a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatára vonatkozó döntést, a gyermekek korai fejlesztéséért, valamint a tanulói teljesítmények növeléséért hozott kormányzati intézkedéseket is. 

Felhívták a figyelmet arra: Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol 3 éves kortól kötelező a részvétel a kora gyermekkori nevelésben. A vizsgált időszakban Magyarországon a 4-6 évesek 95,3 százaléka óvodába járt, ez meghaladta az uniós átlagot (94,8 százalék). A roma gyerekek 91 százaléka jár óvodába, amely a legmagasabb arány a régióban.

Szomorú eredmények a magyar pedagógusokról: idősek, sokat dolgoznak, keveset keresnek

Egyre több az 50 fölötti pedagógus - írja a Haszon az OECD új, 450 oldalas tanulmánya alapján. A lap szerint a pedagógusok korfája tovább romlott: a tanárok 37 százaléka 50 éve fölötti, ami ugyan megfelel az OECD-átlagnak, de mindössze 6 százalékuk 30 év alatti.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.