"Mindig másokra leszel szorulva, mindig mások mondják meg, hogy mit csinálj"

"Az, hogy délután 4-ig bent legyenek az iskolában, Michael Ende Momo című regényét juttatja az eszembe, az abban szereplő időtolvajokat, akik az emberektől kicsalják az idejüket" - mondta Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus a Magyar Narancsnak.

  • Eduline
Fülöp Máté

"Ilyen az, amikor teljesen bedarál egy rendszer. Gyakorlatilag meg se tanulhatod, milyen, amikor van szabad időd, mert nincsen, és már gyerekkorban sincs. Ez azt jelenti, hogy mindig másokra leszel szorulva, mindig mások mondják meg, hogy mit csinálj. Demokráciában ez nagy halál, mert megöli az autonomitást" - mondta a lapnak a szakpszichológus, hozzátéve: már a miniszteri biztos, Csépe Valéria is azt mondja, hogy ez így nem jó.

"Ha már az, aki csinálja az újat, kimondta, hogy nem jó, akkor itt valami sántít. Ez olyan, mintha egy gyógyszert továbbra is adnánk a gyereknek, bár tudjuk, hogy ez ártalmas neki, de mégis adjuk, mert még nincs kész a tökéletes. Ezért gondolom, hogy most a legtisztességesebb az lenne, ha békén hagynák a pedagógusokat, hadd csinálhassák szabadon a feladataikat" - magyarázta.

"Alapjaiban visszafelé fejlődik az oktatás, tehát nem egyszerűen rossz, hanem rossz irányba megy. Visszamenni húsz-harminc évet a pedagógiában szerintem nemzetpusztítás. Ez ellen küzdök az államtitkárságon már három éve, bár nem sokat értem el. Nem jutok tovább, pedig iszonyú lemaradásba kerülnek a gyerekeink" - tette hozzá.

Vége az egész napos iskolának? A hetedikes-nyolcadikosok megúszhatják a délutáni tanítást?

Érdemes lehet a délután négyig tartó tanítást évfolyamonként differenciáltan kezelni - többek között ezt tartalmazza az új Nemzeti alaptanterv (NAT) legfrissebb tervezete a Magyar Nemzet információi szerint. A Magyar Nemzet azt írja, az új alaptanterv tervezete az egész napos iskolával kapcsolatban megjegyzi: egy kutatás eredménye alapján arra a következtetésre jutottak, hogy érdemes lehet a délután négy óráig tartó iskolázást évfolyamonként differenciáltan kezelni.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.