A rendőrségtől kapott levelet több diáktüntető

Több, a február 23-i diáktüntetésen részt vevő tizenéves kapott értesítést az V. kerületi rendőrkapitányságtól, szabálysértési ügyben szeretnék meghallgatni őket.

  • Eduline
A február 23-i diáktüntetés. A demonstráció után néhányan az úttesten vonultak, amikor rendőrök vették körbe őket
Túry Gergely

A 444.hu birtokába jutott iratot egy 16 éves diák kapta, akit több társával együtt igazoltattak rendőrök a demonstráció után. A tinédzser édesanyja elmondta, lánya és barátai a rendezvényt követően az úttesten vonultak, amikor rengeteg rendőr vette körül őket, és személyazonosságuk igazolására szólították fel őket.

A 16 év körüli diákoknál elmondásuk szerint nem volt sem alkohol, sem kábítószer. Köztük volt Rékasi Zsigmond is, akinek otthonában a januári demonstráció után rendőrök jelentek meg, és egy graffitire hivatkozva lefoglalták számítógépeit.

A gyerekek közül többen is kaptak ugyanolyan értesítést, áprilisban szeretnék meghallgatni őket, mindannyiukat szabálysértési ügyben, több szülő úgy döntött, közösen a Társaság a Szabadságjogokért civil jogvédő szervezethez fordulnak segítségért.

Diákokat igazoltattak a rendőrök a péntek esti tüntetés után

A pénteki diáktüntetés végén harminc-negyven ember továbbindult tüntetni, őket a Vadász utcában körbezárták és igazoltatták a rendőrök - írja a hvg.hu. Ahogy arról korábban beszámoltunk, több ezren vettek részt péntek este a Független Diákparlament tüntetésén a Kossuth téren. A hvg.hu beszámolója szerint a demonstráció végén egyes tüntetők füstbombát indítottak, majd harminc-negyven ember továbbindult a tüntetésről.

A diákokat nem lehet megfélemlíteni - Budapesten tüntettek az oktatási rendszerváltásért

"A jelenlegi oktatási rendszer rohad" - hangzott el a Kossuth téren, ahol több ezer diák, szülő és tanár tüntetett az "oktatási rendszerváltásért". A tömeg a Deák Ferenc térről vonult át a Parlament elé, ahol bejelentették: március 15-én ismét utcára vonulnak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.