A január 19-re tervezett diákdemonstráció szervezője szerint az iskolákban korlátozzák az önálló gondolatokat, és jó szolgákat nevelnek.
A mostani demonstráció abban más, hogy ezt kifejezetten diákok kezdeményezték, ám szélesebb körre terjedt ki a megmozdulás - nyilatkozta a HírTV-nek Gyetvai Viktor, a január 19-re tervezett diáktüntetésről.
"Azt érezzük, hogy egyáltalán nem foglalkoznak a diákok, tanárok, szülők véleményével. Nem maradt más választásunk, mint hogy a Kossuth téren tüntessünk, máshogy nem tudjuk magunkra felhívni a figyelmet" - jelentette ki Gyetvai.
"Január 19-én határozott, lényegre törő, azonnali követeléseket fogunk megfogalmazni. Ebben most nem lesz benne mind a nyolcvan pont, mert azok egy részét hosszabb távon lehet csak bevezetni. Olyan követelések viszont igen, amelyekre azonnali és valódi reakciót várunk a kormánytól, mert nem hiszünk már a végtelen számú ígéretnek" - emelte ki a főszervező.
"Ha nem történik semmi, akkor folytatni fogjuk, nem feltétlenül csak demonstrációkkal. Egyre többen érzik úgy, hogy ez az utolsó lehetőség. Szeretnénk itthon dolgozni és tanulni, de ha az ország vezetése tesz a diákokra, a fiatalokra, akkor nincs itt keresnivalónk - tette hozzá. A szervező szerint egyre nagyobb kompromisszumokat kell kötni ahhoz, hogy az ember Magyarországon tanuljon, dolgozzon, éljen. "Azt szeretnénk elérni, hogy ne kényszer, hanem lehetőség legyen külföldre menni" - mondta.
Kiürülnek az iskolák január 19-én? Demonstrációt szerveznek
„Ne menj suliba!" címmel szerveznek demonstrációt január 19-ére a Kossuth térre. A diákok kezdeményezésére szerveződött tiltakozás az oktatási rendszer minőségére akarja felhívni a figyelmet. Az atv.hu azt írja, a szervezők több ezer résztvevőre számítanak. „Elegünk van, hogy a 19.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
