"Ha a szülő elengedi a gyermekét a tüntetésre és igazolja ezt, a diáknak ehhez joga van"

Vajon milyen retorziók érhetik azokat, akik nem mennek iskolába? Ki igazolhatja a hiányzást? Fontos kérdések a pénteki diáktüntetéssel kapcsolatban.

  • Eduline
Pixabay

Vajon milyen retorziók érhetik azokat, akik nem mennek iskolába? Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok miniszteri biztosa az Indexnek azt mondta: ez a kérdés nem is az ő kompetenciája, teljesen kézenfekvő ugyanis, hogy semmilyen retorzió nem érheti azt, aki igazoltan hiányzik. A legtöbb iskolában a szülő félévente három nap távollétet igazolhat gyermekének.

Ha a szülő elengedi a gyermekét a tüntetésre és igazolja ezt, a diáknak ehhez joga van - mondta Aáry-Tamás Lajos. Ez tehát sem nem az oktatási biztos, sem nem az iskola ügye, csak a szülőé és a diáké, tette hozzá. 

Nem szimpla lógás - hová mennek iskola helyett a tüntető diákok pénteken?

„Nem szimpla lógásra biztatunk benneteket - annak ellenére, hogy a túlterheltség miatt bőven ráférne mindannyiunkra a pihenés" - írják a január 19-i „Ne menj suliba - demonstrálj az oktatásért" akció szervezői. „Január 19-én délelőtt nem megyünk suliba, kiállva az oktatási rendszer fejlesztéséért.

Mi a diákok felelős döntésére bízzuk, hogy mennek-e iskolába, és hogy ezt igazolással vagy anélkül teszik, mondja Gyetvai. Aki igazolatlanul hiányzik, azt az adott iskola házirendje szerint érheti bizonyos szankció (első esetben ez általában csak figyelmeztetés). „Ha így is lesz, mi elvárjuk, hogy csakis jogszerű retorzió érhessen bárkit. Ahol nem ez történik, ott jogi segítséget nyújtunk a bajba került diákoknak." 

Videóban üzennek a diákok: ezért tüntetnek január 19-én

Eddig majdnem 8 ezren jelezték, hogy részt vesznek január 19-én a „Ne menj suliba!" címen meghirdetett diáktüntetésen.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.