Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
Körülbelül nyolcvan-száz középiskolás, egyetemista és tanár gyűlt össze szerda délután a Blaha Lujza téren, hogy felhívják a figyelmet a közoktatási átalakítások káros hatásaira. A demonstrálók a Rákóczi úton és a Múzeum körúton keresztül a Szabadság hídhoz vonultak, ahol hat óra előtt pár perccel véget is ért a megmozdulás.
"Mi vagyunk a jövő", "Szabad oktatást!", "Oktatást, ne nevelést" feliratú transzparenseket tartottak a demonstrálók, akik fél ötkor a Blaha Lujza tértől indultak - ott még körülbelül száz tüntető gyűlt össze, de a megmozdulás végére mindössze negyvenen-ötvenen maradtak. A Fővám téren kifeszítettek egy Magyarországot ábrázoló molinót, amelyre korábban bárki ráírhatta, milyen jövőt, milyen oktatást akar.
A közoktatás központosítása, a tananyag egységesítése ellen tiltakozók - akik azt skandálták, hogy "gyertek velünk", "rózsacsökkentést" és "nem hagyjuk" - között több volt a nyugdíjas, mint a diák, a menetet rendőrök kísérték. Az első felszólaló, Gyetvai Viktor szervező arról beszélt, hogy hiába küldtek levelet Hoffmann Rózsának, ő semmit nem reagált, ehelyett tizennyolc iskola diákönkormányzatával egyeztetett. "A mostani átalakítások kilenc és félmillió embert érintenek, de a jogszabályokat tíz ember alkotta meg" - tette hozzá.

Az ELTE bölcsészkara előtt egy középiskolás lány szólalt fel. Azt mondta: felháborítónak tartja, hogy a kormány a kötelező hit- és erkölcstanoktatással elvette a szülőktől annak a jogát, hogy maguk döntsék el, milyen erkölcsi elvek alapján nevelik gyerekeiket. Hozzátette: az is nonszensz, hogy bevezették a mindennapos testnevelést, miközben rengeteg iskolában nincs tornaterem, így a diákok a folyosókon és a lépcsőházban mozognak. "A tanároknak meghatározták, hogy mit és milyen tankönyvből tanítsanak, a diákoknak pedig ingyen közmunkát kell végezniük" - utalt a tankönyvpiac szűkítésére és az érettségihez kötelező közösségi munkára.
A Nemzeti Múzeum előtt egy másik középiskolás tartott beszédet. Azt mondta, elszomorítja, hogy csak ennyien mentek el a tüntetésre, miközben a tandíjellenes demonstrációkon több ezren vettek részt, pedig a közoktatás legalább annyira fontos, mint a felsőoktatás. Arra kérte a pedagógusokat, hogy ne fogadják el az életpályamodellt, és hozzátette azt is: sokan már szorgalmasan készítik a portfóliójukat ahelyett, hogy tiltakoznának a megalázó minősítési rendszer ellen. Az utolsó felszólaló, Melegh András szervező arra hívta fel a figyelmet, hogy a közoktatást át lehetett volna alakítani jól is, de akkor nem kellett volna kihagyni az egyeztetésből az érintetteket.

A "Jövőnk a tét" elenevezésű megmozdulás szervezői hét pontban foglalták össze követeléseiket: nyilvános szakmai konzultációt, tanszabadságot, megalapozott, kidolgozott reformokat követelnek. "Biztosítsák a szólás- és véleményszabadságon alapuló közoktatást, ne erőszakoljanak a diákokra a társadalom csak egy része által elfogadható gondolkodásmódot" - írják az esemény Facebook-oldalán, hozzátéve: a forráskivonást meg kell állítani, a közalkalmazottak és a közszolgálati dolgozók bérét és munkakörülményeit pedig javítani kell.

Ultimátumot adtak Hoffmann Rózsának
A tüntetés szervezői utoljára január 25-én tartottak demonstrációt, arra meghívták Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkárt is, aki a meghívást levélben visszautasította. Az államtitkár arra hivatkozott, hogy a színpadon folytatott nyílt vita nem a megfelelő forma, de "két-három képviselőjükkel szívesen találkozom egy tea mellett lefolytatott, nem sajtónyilvános beszélgetésre".
A szervezők erre válaszul február 5-én az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épülete előtt forró teával és egy levéllel várták Hoffmann Rózsát, de találkozásra ekkor sem került sor. A szervezők február 18-ig adtak időt arra, hogy az államtitkár megkezdje a nyilvános szakmai konzultációt az általuk megjelölt szakmai szervezetekkel, mint például a Hálózattal a Tanszabadságért vagy a Történelemtanárok Egyletével, de ez nem történt meg, ezért kedden tizenöt-húsz diák ülősztrájkot tartott a Blaha Lujza téren, megbénítva ezzel a forgalmat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.