Körülbelül nyolcvan-száz középiskolás, egyetemista és tanár gyűlt össze szerda délután a Blaha Lujza téren, hogy felhívják a figyelmet a közoktatási átalakítások káros hatásaira. A demonstrálók a Rákóczi úton és a Múzeum körúton keresztül a Szabadság hídhoz vonultak, ahol hat óra előtt pár perccel véget is ért a megmozdulás.
"Mi vagyunk a jövő", "Szabad oktatást!", "Oktatást, ne nevelést" feliratú transzparenseket tartottak a demonstrálók, akik fél ötkor a Blaha Lujza tértől indultak - ott még körülbelül száz tüntető gyűlt össze, de a megmozdulás végére mindössze negyvenen-ötvenen maradtak. A Fővám téren kifeszítettek egy Magyarországot ábrázoló molinót, amelyre korábban bárki ráírhatta, milyen jövőt, milyen oktatást akar.
A közoktatás központosítása, a tananyag egységesítése ellen tiltakozók - akik azt skandálták, hogy "gyertek velünk", "rózsacsökkentést" és "nem hagyjuk" - között több volt a nyugdíjas, mint a diák, a menetet rendőrök kísérték. Az első felszólaló, Gyetvai Viktor szervező arról beszélt, hogy hiába küldtek levelet Hoffmann Rózsának, ő semmit nem reagált, ehelyett tizennyolc iskola diákönkormányzatával egyeztetett. "A mostani átalakítások kilenc és félmillió embert érintenek, de a jogszabályokat tíz ember alkotta meg" - tette hozzá.
Az ELTE bölcsészkara előtt egy középiskolás lány szólalt fel. Azt mondta: felháborítónak tartja, hogy a kormány a kötelező hit- és erkölcstanoktatással elvette a szülőktől annak a jogát, hogy maguk döntsék el, milyen erkölcsi elvek alapján nevelik gyerekeiket. Hozzátette: az is nonszensz, hogy bevezették a mindennapos testnevelést, miközben rengeteg iskolában nincs tornaterem, így a diákok a folyosókon és a lépcsőházban mozognak. "A tanároknak meghatározták, hogy mit és milyen tankönyvből tanítsanak, a diákoknak pedig ingyen közmunkát kell végezniük" - utalt a tankönyvpiac szűkítésére és az érettségihez kötelező közösségi munkára.
A Nemzeti Múzeum előtt egy másik középiskolás tartott beszédet. Azt mondta, elszomorítja, hogy csak ennyien mentek el a tüntetésre, miközben a tandíjellenes demonstrációkon több ezren vettek részt, pedig a közoktatás legalább annyira fontos, mint a felsőoktatás. Arra kérte a pedagógusokat, hogy ne fogadják el az életpályamodellt, és hozzátette azt is: sokan már szorgalmasan készítik a portfóliójukat ahelyett, hogy tiltakoznának a megalázó minősítési rendszer ellen. Az utolsó felszólaló, Melegh András szervező arra hívta fel a figyelmet, hogy a közoktatást át lehetett volna alakítani jól is, de akkor nem kellett volna kihagyni az egyeztetésből az érintetteket.
A "Jövőnk a tét" elenevezésű megmozdulás szervezői hét pontban foglalták össze követeléseiket: nyilvános szakmai konzultációt, tanszabadságot, megalapozott, kidolgozott reformokat követelnek. "Biztosítsák a szólás- és véleményszabadságon alapuló közoktatást, ne erőszakoljanak a diákokra a társadalom csak egy része által elfogadható gondolkodásmódot" - írják az esemény Facebook-oldalán, hozzátéve: a forráskivonást meg kell állítani, a közalkalmazottak és a közszolgálati dolgozók bérét és munkakörülményeit pedig javítani kell.
Ultimátumot adtak Hoffmann Rózsának
A tüntetés szervezői utoljára január 25-én tartottak demonstrációt, arra meghívták Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkárt is, aki a meghívást levélben visszautasította. Az államtitkár arra hivatkozott, hogy a színpadon folytatott nyílt vita nem a megfelelő forma, de "két-három képviselőjükkel szívesen találkozom egy tea mellett lefolytatott, nem sajtónyilvános beszélgetésre".
A szervezők erre válaszul február 5-én az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épülete előtt forró teával és egy levéllel várták Hoffmann Rózsát, de találkozásra ekkor sem került sor. A szervezők február 18-ig adtak időt arra, hogy az államtitkár megkezdje a nyilvános szakmai konzultációt az általuk megjelölt szakmai szervezetekkel, mint például a Hálózattal a Tanszabadságért vagy a Történelemtanárok Egyletével, de ez nem történt meg, ezért kedden tizenöt-húsz diák ülősztrájkot tartott a Blaha Lujza téren, megbénítva ezzel a forgalmat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
