Körülbelül nyolcvan-száz középiskolás, egyetemista és tanár gyűlt össze szerda délután a Blaha Lujza téren, hogy felhívják a figyelmet a közoktatási átalakítások káros hatásaira. A demonstrálók a Rákóczi úton és a Múzeum körúton keresztül a Szabadság hídhoz vonultak, ahol hat óra előtt pár perccel véget is ért a megmozdulás.
"Mi vagyunk a jövő", "Szabad oktatást!", "Oktatást, ne nevelést" feliratú transzparenseket tartottak a demonstrálók, akik fél ötkor a Blaha Lujza tértől indultak - ott még körülbelül száz tüntető gyűlt össze, de a megmozdulás végére mindössze negyvenen-ötvenen maradtak. A Fővám téren kifeszítettek egy Magyarországot ábrázoló molinót, amelyre korábban bárki ráírhatta, milyen jövőt, milyen oktatást akar.
A közoktatás központosítása, a tananyag egységesítése ellen tiltakozók - akik azt skandálták, hogy "gyertek velünk", "rózsacsökkentést" és "nem hagyjuk" - között több volt a nyugdíjas, mint a diák, a menetet rendőrök kísérték. Az első felszólaló, Gyetvai Viktor szervező arról beszélt, hogy hiába küldtek levelet Hoffmann Rózsának, ő semmit nem reagált, ehelyett tizennyolc iskola diákönkormányzatával egyeztetett. "A mostani átalakítások kilenc és félmillió embert érintenek, de a jogszabályokat tíz ember alkotta meg" - tette hozzá.
Az ELTE bölcsészkara előtt egy középiskolás lány szólalt fel. Azt mondta: felháborítónak tartja, hogy a kormány a kötelező hit- és erkölcstanoktatással elvette a szülőktől annak a jogát, hogy maguk döntsék el, milyen erkölcsi elvek alapján nevelik gyerekeiket. Hozzátette: az is nonszensz, hogy bevezették a mindennapos testnevelést, miközben rengeteg iskolában nincs tornaterem, így a diákok a folyosókon és a lépcsőházban mozognak. "A tanároknak meghatározták, hogy mit és milyen tankönyvből tanítsanak, a diákoknak pedig ingyen közmunkát kell végezniük" - utalt a tankönyvpiac szűkítésére és az érettségihez kötelező közösségi munkára.
A Nemzeti Múzeum előtt egy másik középiskolás tartott beszédet. Azt mondta, elszomorítja, hogy csak ennyien mentek el a tüntetésre, miközben a tandíjellenes demonstrációkon több ezren vettek részt, pedig a közoktatás legalább annyira fontos, mint a felsőoktatás. Arra kérte a pedagógusokat, hogy ne fogadják el az életpályamodellt, és hozzátette azt is: sokan már szorgalmasan készítik a portfóliójukat ahelyett, hogy tiltakoznának a megalázó minősítési rendszer ellen. Az utolsó felszólaló, Melegh András szervező arra hívta fel a figyelmet, hogy a közoktatást át lehetett volna alakítani jól is, de akkor nem kellett volna kihagyni az egyeztetésből az érintetteket.
A "Jövőnk a tét" elenevezésű megmozdulás szervezői hét pontban foglalták össze követeléseiket: nyilvános szakmai konzultációt, tanszabadságot, megalapozott, kidolgozott reformokat követelnek. "Biztosítsák a szólás- és véleményszabadságon alapuló közoktatást, ne erőszakoljanak a diákokra a társadalom csak egy része által elfogadható gondolkodásmódot" - írják az esemény Facebook-oldalán, hozzátéve: a forráskivonást meg kell állítani, a közalkalmazottak és a közszolgálati dolgozók bérét és munkakörülményeit pedig javítani kell.
Ultimátumot adtak Hoffmann Rózsának
A tüntetés szervezői utoljára január 25-én tartottak demonstrációt, arra meghívták Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkárt is, aki a meghívást levélben visszautasította. Az államtitkár arra hivatkozott, hogy a színpadon folytatott nyílt vita nem a megfelelő forma, de "két-három képviselőjükkel szívesen találkozom egy tea mellett lefolytatott, nem sajtónyilvános beszélgetésre".
A szervezők erre válaszul február 5-én az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épülete előtt forró teával és egy levéllel várták Hoffmann Rózsát, de találkozásra ekkor sem került sor. A szervezők február 18-ig adtak időt arra, hogy az államtitkár megkezdje a nyilvános szakmai konzultációt az általuk megjelölt szakmai szervezetekkel, mint például a Hálózattal a Tanszabadságért vagy a Történelemtanárok Egyletével, de ez nem történt meg, ezért kedden tizenöt-húsz diák ülősztrájkot tartott a Blaha Lujza téren, megbénítva ezzel a forgalmat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
