Az LMP benyújtja az Országgyűlésnek a Független Diákparlament 12 pontját - közölte a párt hétfőn.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, két hete több ezren tüntettek az igazságosabb, demokratikusabb, diákközpontú és modern, a tanulókat nem túlterhelő oktatási rendszerért. A diákok tizenkét pontban foglalták össze követeléseiket, amelyekre - hangzott el a demonstráción - január 31-ig várnak jogszabályi garanciát a kormánytól. Ha ez nem történik meg, folytatják a tüntetést.
Többek között azt követelik, hogy
töröljék el a nulladik órákat
ne legyen hosszabb a tanév
ne szorítsák ki az oktatásból a 18 évnél fiatalabbakat
állítsák vissza a 2011-es felsőoktatási felvételi keretszámokat
hozzanak létre névtelen tanárértékelő rendszert, amelynek az eredményei nyilvánosak
legyen szólásszabadság az iskolákban, senkinek ne tiltsák meg a nyilatkozást
az általános iskolákban 25-re, a középiskolákban 30-ra csökkentsék a maximális óraszámot
ne legyen kötelező a szakmai érettségi
Az LMP hétfői közleményében azt írja, olyan határozati javaslatot nyújtanak be, amelynek elfogadásával az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a határozati javaslatban foglalt 12 pont szándékának megfelelően indul el az oktatási rendszer átalakítása.
Hozzáteszik azt is, hogy egyetértenek a diákok követeléseivel, "abban hiszünk, hogy ha a diákok egy csoportja megszervezi magát és számon kéri a kormányt, akkor az Országgyűlésnek igenis foglalkoznia kell a felvetésekkel. Egy normálisan működő demokráciában ez teljesen magától értetődő folyamat lenne".
Több ezer diák, szülő és tanár tüntetett a minőségi oktatásért az Alkotmány utcában, a felszólalók a diákok túlterheltségére, a felsőoktatási felvételi rendszer igazságtalanságára, a tanterv átgondolatlanságára hívták fel a figyelmet. A tömeg időnként a 2012-es diáktüntetések "semmit rólunk nélkülünk" mottóját skandálták.
Az iskolák döntenek arról, berendelik-e nulladik órára a diákokat - közölte az oktatási államtitkárság.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
