Az Országgyűlés dönthet a diáktüntetők 12 pontos követeléslistájáról

Az LMP benyújtja az Országgyűlésnek a Független Diákparlament 12 pontját - közölte a párt hétfőn.

  • Eduline
Asszonyi Eszter

Ahogy arról korábban beszámoltunk, két hete több ezren tüntettek az igazságosabb, demokratikusabb, diákközpontú és modern, a tanulókat nem túlterhelő oktatási rendszerért. A diákok tizenkét pontban foglalták össze követeléseiket, amelyekre - hangzott el a demonstráción - január 31-ig várnak jogszabályi garanciát a kormánytól. Ha ez nem történik meg, folytatják a tüntetést. 

Többek között azt követelik, hogy

töröljék el a nulladik órákat

ne legyen hosszabb a tanév

ne szorítsák ki az oktatásból a 18 évnél fiatalabbakat

állítsák vissza a 2011-es felsőoktatási felvételi keretszámokat

hozzanak létre névtelen tanárértékelő rendszert, amelynek az eredményei nyilvánosak

legyen szólásszabadság az iskolákban, senkinek ne tiltsák meg a nyilatkozást

az általános iskolákban 25-re, a középiskolákban 30-ra csökkentsék a maximális óraszámot

ne legyen kötelező a szakmai érettségi

Az LMP hétfői közleményében azt írja, olyan határozati javaslatot nyújtanak be, amelynek elfogadásával az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a határozati javaslatban foglalt 12 pont szándékának megfelelően indul el az oktatási rendszer átalakítása.

Hozzáteszik azt is, hogy egyetértenek a diákok követeléseivel, "abban hiszünk, hogy ha a diákok egy csoportja megszervezi magát és számon kéri a kormányt, akkor az Országgyűlésnek igenis foglalkoznia kell a felvetésekkel. Egy normálisan működő demokráciában ez teljesen magától értetődő folyamat lenne".

Nem vagytok ti sem birkák, sem marhák: utcára vonultak a diákok

Több ezer diák, szülő és tanár tüntetett a minőségi oktatásért az Alkotmány utcában, a felszólalók a diákok túlterheltségére, a felsőoktatási felvételi rendszer igazságtalanságára, a tanterv átgondolatlanságára hívták fel a figyelmet. A tömeg időnként a 2012-es diáktüntetések "semmit rólunk nélkülünk" mottóját skandálták.

Nulladik óra: az oktatási államtitkárság szerint az iskolák döntenek

Az iskolák döntenek arról, berendelik-e nulladik órára a diákokat - közölte az oktatási államtitkárság. A nevelési-oktatási intézményekben a reggel nyolc óra előtt kezdődő tanítási órát - az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével - legfeljebb negyvenöt perccel korábban lehet megkezdeni.

Hozzászólások

Több mint kétszer annyi diák jutott be a felsőoktatásba, mint ahány kollégiumi férőhely összesen van

Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.