Az Országgyűlés dönthet a diáktüntetők 12 pontos követeléslistájáról

Az LMP benyújtja az Országgyűlésnek a Független Diákparlament 12 pontját - közölte a párt hétfőn.

  • Eduline
Asszonyi Eszter

Ahogy arról korábban beszámoltunk, két hete több ezren tüntettek az igazságosabb, demokratikusabb, diákközpontú és modern, a tanulókat nem túlterhelő oktatási rendszerért. A diákok tizenkét pontban foglalták össze követeléseiket, amelyekre - hangzott el a demonstráción - január 31-ig várnak jogszabályi garanciát a kormánytól. Ha ez nem történik meg, folytatják a tüntetést. 

Többek között azt követelik, hogy

töröljék el a nulladik órákat

ne legyen hosszabb a tanév

ne szorítsák ki az oktatásból a 18 évnél fiatalabbakat

állítsák vissza a 2011-es felsőoktatási felvételi keretszámokat

hozzanak létre névtelen tanárértékelő rendszert, amelynek az eredményei nyilvánosak

legyen szólásszabadság az iskolákban, senkinek ne tiltsák meg a nyilatkozást

az általános iskolákban 25-re, a középiskolákban 30-ra csökkentsék a maximális óraszámot

ne legyen kötelező a szakmai érettségi

Az LMP hétfői közleményében azt írja, olyan határozati javaslatot nyújtanak be, amelynek elfogadásával az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a határozati javaslatban foglalt 12 pont szándékának megfelelően indul el az oktatási rendszer átalakítása.

Hozzáteszik azt is, hogy egyetértenek a diákok követeléseivel, "abban hiszünk, hogy ha a diákok egy csoportja megszervezi magát és számon kéri a kormányt, akkor az Országgyűlésnek igenis foglalkoznia kell a felvetésekkel. Egy normálisan működő demokráciában ez teljesen magától értetődő folyamat lenne".

Nem vagytok ti sem birkák, sem marhák: utcára vonultak a diákok

Több ezer diák, szülő és tanár tüntetett a minőségi oktatásért az Alkotmány utcában, a felszólalók a diákok túlterheltségére, a felsőoktatási felvételi rendszer igazságtalanságára, a tanterv átgondolatlanságára hívták fel a figyelmet. A tömeg időnként a 2012-es diáktüntetések "semmit rólunk nélkülünk" mottóját skandálták.

Nulladik óra: az oktatási államtitkárság szerint az iskolák döntenek

Az iskolák döntenek arról, berendelik-e nulladik órára a diákokat - közölte az oktatási államtitkárság. A nevelési-oktatási intézményekben a reggel nyolc óra előtt kezdődő tanítási órát - az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével - legfeljebb negyvenöt perccel korábban lehet megkezdeni.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.