"Ablakon kidobott pénz" a kölcsöntankönyvekre szánt 5-6 milliárd forint?

A 9. évfolyamig nem kell fizetni a tankönyvekért, a harmadik osztálytól ez azonban valójában azt jelenti, hogy a diákok csak egy tanévre kapják kölcsön a könyveket, azokat a tanév végén vissza kell adniuk. Vannak szülők, akik inkább úgy döntenek, megveszik a könyveket.

  • Eduline
MIT/Rosta Tibor

„A visszajelzések alapján a szülők többsége úgy látja, hogy a kölcsön tankönyvrendszer hátráltatja a gyerekeket a tanulásban. Nagyon sokszor előfordul, hogy a kölcsöntankönyv, amit a gyerek kap, az már rossz állapotú” – mondta az ATV-nek Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője.

Ezért vannak szülők, akik inkább úgy döntenek, mégis megveszik a könyveket. Ez pedig plusz 15-20 ezer forintot jelent legalább egy évben.

A kölcsönkönyvek rendszerére szánt állami költségvetés a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete szerint pazarlás. „Ez az 5-6 milliárd kidobott pénz akkor hasznosulna az oktatás számára, ha ezt az iskolák kapnák, mert ez azt jelenti, hogy átlagosan egy intézményre körülbelül 1 millió forint jutna” – vélekedik Romankovics András, a TANOSZ alelnöke.

A jelenlegi intézkedések viszont az egyesület alelnöke szerint oda vezetnek, hogy csak egy nagyon szűk állami tankönyv választék áll majd rendelkezésre.

Ez vár a diákokra és a tanárokra: kétféle tankönyv közül lehet majd választani

A Népszava úgy tudja, a kormány azt tervezi, hogy az iskolák a jövőben kétféle tankönyv közül választhatnak majd: egy állami és egy egyházi, keresztény szemléletű kiadvány közül. A lap azt írja, a közeljövőben kezdik el kidolgozni az új Nemzeti alaptantervnek (NAT) megfelelő tankönyveket.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.