Végleges: betiltották a mobilozást a francia iskolákban

A francia parlament alsóháza, a nemzetgyűlés hétfőn megszavazta a törvényjavaslatot, amely megtiltja a mobiltelefonok használatát a közoktatási intézményekben szeptembertől.

  • MTI
pixabay

A javaslatot végső olvasatban 62 képviselő támogatta, egy szavazott ellene. A jobbközép és baloldali ellenzéki képviselők tartózkodtak, mivel állításuk szerint az érintett jogszabály semmin sem változtat. A parlament július 7-én fogadta el első olvasatban a tervezetet, amelyet a felsőház a múlt csütörtökön hagyott jóvá. 

A tiltás a tabletekre és az úgynevezett okosórákra is vonatkozik, viszont az oktatási intézményekre bízza, hogy milyen esetekben tesz kivételt eljárási szabályzatában a törvényt illetően. Ennek értelmében a törvény nem rendelkezik a kiszabandó büntetésekről és nem tér ki a tiltás alkalmazásának részleteire.

A mobiltelefonra és elektromos eszközökre vonatkozó tiltás hatálya alól kivételt képeznek a fogyatékossággal élők. A tervezet szövege szerint a mobiltelefon használata "számos olyan zavart okoz, amely nem egyeztethető össze az iskolai környezet javításával", korlátozása pedig lehetővé teszi a koncentrációnak és a társas érintkezéseknek kedvező környezet biztosítását.

Az elektronikus kommunikációt és postát szabályozó francia hatóság egyik felmérése szerint a 12 és 17 év közötti gyerekek 93 százaléka rendelkezett mobiltelefonnal 2016-ban. Ez az arány 2005-ben 72 százalék volt.

Arcfelismerő rendszerekkel buktatnák le az iskolákban a nem figyelő diákokat

Ahogy Kínában arcfelismerő szoftverek buktatják le a bűnözőket, úgyan úgy ez a megfigyelési rendszert működhet az oktatási intézményekben is? Van, ahol erre keresik a választ. Hangzhou egyik középiskolájában már tesztelnek egy olyan viselkedéselemző rendszert, ami kamerák és arcfelismeréses szoftver segítségével figyeli a nebulók óra alatti magatartását - írja a 24.hu.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.