Minden századik alsó tagozatos autista: kevés segítséget kapnak a szülők
Csak Budapesten naponta minimum egy autizmus diagnózist adnak ki - a legoptimistább becslések szerint is minden 100. gyerek autizmussal jön világra.
Eduline
Fülöp Máté
Egy idén nyáron záródó többéves, tizenhat EU-s országban zajló kutatás előzetes adatai szerint az alsó tagozatos korosztály egy százaléka autista. Ez Magyarországon 100 000 embert jelent. Az autizmus diagnózisok száma erőteljes emelkedést mutat az egész világon, ezért az ENSZ 2007-ben április 2-át az autizmus világnapjává nyilvánította - olvasható a Mars Alapítvány közleményében.
Egy most közzétett kisfilmben érzékszerveinkkel ugyanazt érzékelhetjük, amit a főszereplő autista kisfiú a bevásárlóközpontban.
„Azt látom, hogy azok az emberek „félnek” tőlünk, akiknek nincs elég tudás a birtokukban – legyen az pedagógus, orvos, pénztáros stb." – mondja Oravecz Lizanka, aki felnőttként kapott asperger diagnózist, és szakértőként segíti a Mars Alapítvány munkáját.
Magyarországon 1989 óta létezik autizmus diagnosztika. A diagnózist nyújtó intézmények legtöbbjének azonban sem ideje, sem módja nincs arra, hogy az autizmus diagnózis után támaszt, információt nyújtson a családoknak. A Mars Alapítvány ezt a hiányt pótolja szülőknek és pedagógusoknak nyújtott tréningjeivel.
„Az Egyesült Államokban vagy Angliában a diagnózis felállítása után közvetlenül a család intenzív segítséget kap. Ilyenkor a szakember rendszeresen találkozik a szülőkkel, tréninget tart nekik, meglátogatja őket az otthonukban, segíti az iskolaválasztást. Nálunk ez nem így van – mondja Szilvásy Zsuzsanna, a Mars Alapítvány vezetője, aki egyben a WHO autizmus szakértője. - A szülők már akkor elvesznek a rendszerben, amikor az autizmus gyanúja felmerül. Legendaszerűen terjednek a hírek jó diagnosztikai helyekről, különböző fejlesztésekről, amelyek segíthetnek, olyan óvodákról és iskolákról, amelyek beveszik ezeket a gyerekeket. Hivatalosan az autizmus fogyatékosságnak számít, ezért az egészségügyi rendszernek biztosítania kellene valamilyen bevett útvonalat. De ez nem történik meg, a szülők egymástól és honlapokról tájékozódnak.”
Az új Nemzeti alaptantervhez illeszkedő szakmai módszertani útmutató elkészítését szeretné elérni az Autisták Országos Szövetsége, amelynek elnöke a Magyar Időknek azt mondta, kevés az olyan intézmény, ahol autizmus terén képzett gyógypedagógust foglalkoztatnak. "Az együttélés kulcsa, hogy már gyerekként se tanítsuk külön az autistákat.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A miniszter egy nemrég megjelent cikk apropóján gyermekjogi aggályokról beszél. „A gyermekvédelmi ügyekről beszélni kell. A nyilvánosságnak fontos szerepe van abban, hogy a problémák ne maradjanak rejtve”.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának.
