Minden századik alsó tagozatos autista: kevés segítséget kapnak a szülők
Csak Budapesten naponta minimum egy autizmus diagnózist adnak ki - a legoptimistább becslések szerint is minden 100. gyerek autizmussal jön világra.
Eduline
Fülöp Máté
Egy idén nyáron záródó többéves, tizenhat EU-s országban zajló kutatás előzetes adatai szerint az alsó tagozatos korosztály egy százaléka autista. Ez Magyarországon 100 000 embert jelent. Az autizmus diagnózisok száma erőteljes emelkedést mutat az egész világon, ezért az ENSZ 2007-ben április 2-át az autizmus világnapjává nyilvánította - olvasható a Mars Alapítvány közleményében.
Egy most közzétett kisfilmben érzékszerveinkkel ugyanazt érzékelhetjük, amit a főszereplő autista kisfiú a bevásárlóközpontban.
„Azt látom, hogy azok az emberek „félnek” tőlünk, akiknek nincs elég tudás a birtokukban – legyen az pedagógus, orvos, pénztáros stb." – mondja Oravecz Lizanka, aki felnőttként kapott asperger diagnózist, és szakértőként segíti a Mars Alapítvány munkáját.
Magyarországon 1989 óta létezik autizmus diagnosztika. A diagnózist nyújtó intézmények legtöbbjének azonban sem ideje, sem módja nincs arra, hogy az autizmus diagnózis után támaszt, információt nyújtson a családoknak. A Mars Alapítvány ezt a hiányt pótolja szülőknek és pedagógusoknak nyújtott tréningjeivel.
„Az Egyesült Államokban vagy Angliában a diagnózis felállítása után közvetlenül a család intenzív segítséget kap. Ilyenkor a szakember rendszeresen találkozik a szülőkkel, tréninget tart nekik, meglátogatja őket az otthonukban, segíti az iskolaválasztást. Nálunk ez nem így van – mondja Szilvásy Zsuzsanna, a Mars Alapítvány vezetője, aki egyben a WHO autizmus szakértője. - A szülők már akkor elvesznek a rendszerben, amikor az autizmus gyanúja felmerül. Legendaszerűen terjednek a hírek jó diagnosztikai helyekről, különböző fejlesztésekről, amelyek segíthetnek, olyan óvodákról és iskolákról, amelyek beveszik ezeket a gyerekeket. Hivatalosan az autizmus fogyatékosságnak számít, ezért az egészségügyi rendszernek biztosítania kellene valamilyen bevett útvonalat. De ez nem történik meg, a szülők egymástól és honlapokról tájékozódnak.”
Az új Nemzeti alaptantervhez illeszkedő szakmai módszertani útmutató elkészítését szeretné elérni az Autisták Országos Szövetsége, amelynek elnöke a Magyar Időknek azt mondta, kevés az olyan intézmény, ahol autizmus terén képzett gyógypedagógust foglalkoztatnak. "Az együttélés kulcsa, hogy már gyerekként se tanítsuk külön az autistákat.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
