Menekítik a szülők a gyerekeiket az állami oktatásból, nagy a tolongás az alapítványi iskolákban

Hatalmas a túljelentkezés az alternatív iskolákban, ám mivel az elsősöket nem lehet felvételiztetni, a szülők egymással versengenek minden erőforrásukat bevetve.

  • Eduline
MTI / Bruzák Noémi

A Vasárnap Hírek azt írja, az állami iskolák uniformizált légköre rengeteg szülőt arra sarkall, hogy valamilyen más utat keressen. Az utóbbi időszakban éppen ezért hatalmas a nyomás az alternatív és magániskolákon, egy részük nem is pontosan tudja, mit kezdjen a hatalmas túljelentkezéssel.

Mivel az elsőbe készülő gyerekeket nem szabad felvételiztetni, az iskolák egyéni módszerekkel válogatnak a jelentkezők közül. Jobb híján bevonják a szülőket: magyarán a családok közül próbálnak választani. A szülők viszont sokszor úgy gondolják: irracionálisan sok erőfeszítést kell tenniük, hogy gyereküket jó iskolába juttassák.

Itt a 2018-as középiskolai rangsor: az öt legjobb alapítványi iskola

A budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium, egri Neumann János Középiskola és Kollégium és szintén budapesti Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola vezeti a HVG alapítványi középiskolákról készített 2018-as rangsorát.

„Önmagában az, hogy az alapítványi iskolák pénzbe kerülnek, már egy nagyon súlyos előszelekció. A társadalomnak csak egy bizonyos csoportja engedheti ezt meg  magának, és ez egyfajta gettósodáshoz vezet, vagy legalábbis ellene megy az integrációnak. Tudomásul kell venni, hogy az alapítványi iskolák kevesebb pénzt kapnak az államtól, viszont sokkal drágább a működtetésük. Úgy tűnik, hogy a szülők egy jelentős része ennek ellenére ezeket az iskolákat választaná. Ennek a motivációit tisztázni kellene, mert csak sejtjük, hogy az állami iskoláktól menekülnének” – mondta a lapnak Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője.

Az AKG általános iskolai képzése jövő szeptemberben indul el, akinek AKG-s kötődése van, az eleve előnyt élvez majd a felvételinél. Egyelőre még nem tudni, hányan lesznek ilyenek, de az elsőként végzett évfolyam egykori tanulói ma már 43 évesek, nekik már a gyerekeik is iskolás korúak, és eddig összesen kétezren jártak hozzájuk. Ez már önmagában jelentősen csökkenteni fogja azoknak a számát, akiket „kívülről” fel tudnak venni.

Iskolaválasztás előtt álltok? Itt van a Waldorf-iskolák teljes listája

Diákok és szülők tízezrei állnak iskolaválasztás előtt - van, akik a legjobb általános iskolát, mások gimnáziumot, szakgimnáziumot, szakközépiskolát keresnek. Segítünk a döntésben - információkkal. Cikksorozatunk első részében megmutatjuk, milyen Waldorf-iskolák működnek az országban. Magyarországon harminchat településen működik Waldorf-óvoda és harminc településen Waldorf-iskola. A listát - amelyet a Magyar Waldorf Szövetség tett közzé oldalán - itt találjátok: Budapest II.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.