Menekítik a szülők a gyerekeiket az állami oktatásból, nagy a tolongás az alapítványi iskolákban

Hatalmas a túljelentkezés az alternatív iskolákban, ám mivel az elsősöket nem lehet felvételiztetni, a szülők egymással versengenek minden erőforrásukat bevetve.

  • Eduline
MTI / Bruzák Noémi

A Vasárnap Hírek azt írja, az állami iskolák uniformizált légköre rengeteg szülőt arra sarkall, hogy valamilyen más utat keressen. Az utóbbi időszakban éppen ezért hatalmas a nyomás az alternatív és magániskolákon, egy részük nem is pontosan tudja, mit kezdjen a hatalmas túljelentkezéssel.

Mivel az elsőbe készülő gyerekeket nem szabad felvételiztetni, az iskolák egyéni módszerekkel válogatnak a jelentkezők közül. Jobb híján bevonják a szülőket: magyarán a családok közül próbálnak választani. A szülők viszont sokszor úgy gondolják: irracionálisan sok erőfeszítést kell tenniük, hogy gyereküket jó iskolába juttassák.

Itt a 2018-as középiskolai rangsor: az öt legjobb alapítványi iskola

A budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium, egri Neumann János Középiskola és Kollégium és szintén budapesti Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola vezeti a HVG alapítványi középiskolákról készített 2018-as rangsorát.

„Önmagában az, hogy az alapítványi iskolák pénzbe kerülnek, már egy nagyon súlyos előszelekció. A társadalomnak csak egy bizonyos csoportja engedheti ezt meg  magának, és ez egyfajta gettósodáshoz vezet, vagy legalábbis ellene megy az integrációnak. Tudomásul kell venni, hogy az alapítványi iskolák kevesebb pénzt kapnak az államtól, viszont sokkal drágább a működtetésük. Úgy tűnik, hogy a szülők egy jelentős része ennek ellenére ezeket az iskolákat választaná. Ennek a motivációit tisztázni kellene, mert csak sejtjük, hogy az állami iskoláktól menekülnének” – mondta a lapnak Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője.

Az AKG általános iskolai képzése jövő szeptemberben indul el, akinek AKG-s kötődése van, az eleve előnyt élvez majd a felvételinél. Egyelőre még nem tudni, hányan lesznek ilyenek, de az elsőként végzett évfolyam egykori tanulói ma már 43 évesek, nekik már a gyerekeik is iskolás korúak, és eddig összesen kétezren jártak hozzájuk. Ez már önmagában jelentősen csökkenteni fogja azoknak a számát, akiket „kívülről” fel tudnak venni.

Iskolaválasztás előtt álltok? Itt van a Waldorf-iskolák teljes listája

Diákok és szülők tízezrei állnak iskolaválasztás előtt - van, akik a legjobb általános iskolát, mások gimnáziumot, szakgimnáziumot, szakközépiskolát keresnek. Segítünk a döntésben - információkkal. Cikksorozatunk első részében megmutatjuk, milyen Waldorf-iskolák működnek az országban. Magyarországon harminchat településen működik Waldorf-óvoda és harminc településen Waldorf-iskola. A listát - amelyet a Magyar Waldorf Szövetség tett közzé oldalán - itt találjátok: Budapest II.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.