Elsősök iskola nélkül: négy napot kaptak a szülők a döntésre

A városok népszerű iskoláiban a túljelentkezés miatt nem tudták beíratni a szülők leendő első osztályos gyermeküket...

  • Eduline
MTI / Kovács Tamás

A városok népszerű iskoláiban a túljelentkezés miatt nem tudták beíratni a szülők leendő első osztályos gyermeküket, a falvakban azonban a túl kevés diák jelent problémát - írja az Index.

Van, aki hely hiányában sem a választott iskolába, sem a körzetes iskolába nem jutott be. Nekik most gyorsan meg kell ismerkedniük a felajánlott iskolákkal, mivel április 30-ig törvényi kötelességük valahova beíratni a gyereket.

Szeptemberben minden olyan gyermeknek iskolába kell mennie, aki augusztus 31-ig betölti a hatéves kort: korábban a határ május 31. volt. Emiatt a tavalyi 84 ezer után idén majdnem 97 ezren iratkoztak be valamelyik állami iskola első osztályába. 1978 óvodás nem került egy iskolába sem, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) egyelőre nem tudta megmondani, hogy közülük hánynak sikerült helyet találni.

Akiket eddig hely hiányában nem sikerült beíratni, azoknak nem a körzetben, hanem a tankerületeken belül ajánlanak fel üres helyeket. Erről április 26-ig kapnak értesítést a szülők, tehát a hétvégével együtt összesen négy napuk van dönteni.

Az Indexnek nyilatkozó egyik szülő gyermeke egy budai iskolába járt előkészítőbe, de már akkor is akkora volt a túljelentkezés, hogy a 81 helyre ők voltak a 150. jelentkezők. Ennek ellenére az iskola biztatta őket, végül azonban nem engedték, hogy a három helyett négy osztályt indítsanak, így csak azok kerültek be, akik az iskolakörzetben laknak vagy a testvérük már az iskolába jár.

Mivel a választott iskolában várólistán vannak, a gyereket a körzetes iskolából is elutasították. Az értesítőben négy másik iskolát ajánlottak fel nekik, ahol még maradt hely. A szülő azonban attól tart, ezek azért nem teltek még be, mert alacsony a színvonal.

Egy másik szülő elmondta: hiába laknak a kerületben és hiába kell a kisebb testvért a szomszédos óvodába vinni, a két első osztályban nem kaptak helyet. Ugyanis sokan átjelentkeztek a népszerű iskola utcájában lévő lakcímekre, az iskola ezeket azonban a címváltoztatást nem jogosult kivizsgálni.

A gyermek végül bekerült, mert várhatóan indul egy harmadik első osztály is, de nem biztos, hogy ebben is azokkal az alternatív módszerekkel oktatnak majd, amelyek miatt ezt az iskolát választották. A szülő hozzátette: nem érti, miért nem készültek fel az iskolák a várható rohamra, amikor tudható volt, hogy idén az augusztus 31-ig hatodik évüket betöltő gyerekekkel jelentősen megnő majd a létszám.

Falun azonban az alacsony létszám miatt nem kerülhetnek be a gyerekek a helyi iskolába: a törvény szerint legalább 14 fővel kell indulnia az első osztálynak. Az Emberi Erőforrás Minisztérium köznevelési államtitkársága azt közölte: a törvény a kistelepülésen élők védelmében néhány kivételt enged majd. Ha egy faluban legalább nyolc óvodáskorú vagy nyolc alsó tagozatos korú gyermek él, és a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább három évig fennmarad, illetve ha a szülők ezt igénylik, indíthatnak nyolcfős osztályt is.

Új osztály indítását akkor ajánlja a Klik, ha a körzetes gyerekeket kell még elhelyezni: ez azonban függ attól is, van-e szabad hely az adott iskolában. Az osztálylétszámok 27-ről 32 főre való emelését is tartalmazó törvénymódosítás már az országgyűlés előtt van. Az osztálylétszámok és a tantárgyfelosztás májusra lesz végleges, ezután derül ki, hol van szükség új tanárok felvételére.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.