Tömegével viszik az elmúlt években alapítványi- és magániskolákba a gyerekeiket azok a szülők, akik ezt megengedhetik maguknak. Ezzel párhuzamosan az iskolaalapítási kedv is megnőtt. Ez pedig azt eredményezi, hogy nem csökken, inkább drasztikusan nő a szegények és gazdagok közti különbség az oktatás terén.
Sok szülő nem ért egyet a kerettanterv kötelező jellegével és minőségével, ezért választja a magán- és alapítványi iskolákat – mondta el az Indexnek Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke.
A főleg Budapesten és a megyeszékhelyeken található intézményekben általában 30-150 ezer forint közti havi tandíjak jellemzőek, de egyes elitiskolák ennek többszörösét is elkérhetik – írja a portál. Így persze csak azok válthatnak, akik jobb anyagi körülmények közt élnek, ami az egyenlőtlenségek növekedésével jár.
| További cikkeink a témában |
Az ország legdrágább magániskolái |
Horn szerint 2012 óta nőtt meg az érdeklődés a már meglévő magánintézmények iránt, de azóta sok új iskolaalapítási igényt is jeleztek. „Csak idén már a hetedik iskola-alapító szülő-közösségnek adtam tanácsokat, ilyen sokan legutoljára a rendszerváltás idején érdeklődtek arról, hogyan lehet iskolát létrehozni” – mondta.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
