Tömegével viszik az elmúlt években alapítványi- és magániskolákba a gyerekeiket azok a szülők, akik ezt megengedhetik maguknak. Ezzel párhuzamosan az iskolaalapítási kedv is megnőtt. Ez pedig azt eredményezi, hogy nem csökken, inkább drasztikusan nő a szegények és gazdagok közti különbség az oktatás terén.
Sok szülő nem ért egyet a kerettanterv kötelező jellegével és minőségével, ezért választja a magán- és alapítványi iskolákat – mondta el az Indexnek Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke.
A főleg Budapesten és a megyeszékhelyeken található intézményekben általában 30-150 ezer forint közti havi tandíjak jellemzőek, de egyes elitiskolák ennek többszörösét is elkérhetik – írja a portál. Így persze csak azok válthatnak, akik jobb anyagi körülmények közt élnek, ami az egyenlőtlenségek növekedésével jár.
| További cikkeink a témában |
Az ország legdrágább magániskolái |
Horn szerint 2012 óta nőtt meg az érdeklődés a már meglévő magánintézmények iránt, de azóta sok új iskolaalapítási igényt is jeleztek. „Csak idén már a hetedik iskola-alapító szülő-közösségnek adtam tanácsokat, ilyen sokan legutoljára a rendszerváltás idején érdeklődtek arról, hogyan lehet iskolát létrehozni” – mondta.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
