Tömegével viszik az elmúlt években alapítványi- és magániskolákba a gyerekeiket azok a szülők, akik ezt megengedhetik maguknak. Ezzel párhuzamosan az iskolaalapítási kedv is megnőtt. Ez pedig azt eredményezi, hogy nem csökken, inkább drasztikusan nő a szegények és gazdagok közti különbség az oktatás terén.
Sok szülő nem ért egyet a kerettanterv kötelező jellegével és minőségével, ezért választja a magán- és alapítványi iskolákat – mondta el az Indexnek Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke.
A főleg Budapesten és a megyeszékhelyeken található intézményekben általában 30-150 ezer forint közti havi tandíjak jellemzőek, de egyes elitiskolák ennek többszörösét is elkérhetik – írja a portál. Így persze csak azok válthatnak, akik jobb anyagi körülmények közt élnek, ami az egyenlőtlenségek növekedésével jár.
| További cikkeink a témában |
Az ország legdrágább magániskolái |
Horn szerint 2012 óta nőtt meg az érdeklődés a már meglévő magánintézmények iránt, de azóta sok új iskolaalapítási igényt is jeleztek. „Csak idén már a hetedik iskola-alapító szülő-közösségnek adtam tanácsokat, ilyen sokan legutoljára a rendszerváltás idején érdeklődtek arról, hogyan lehet iskolát létrehozni” – mondta.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
