Ennyit kell fizetniük azoknak a szülőknek, akik menekítenék gyereküket az állami oktatásból

A KSH adatai szerint 2017-ben csaknem 435 ezer középiskolás diák kezdte meg a tanulmányait nappali tagozaton, ebből kicsivel több mint 100 ezren a közoktatási rendszeren kívül egyházi, alapítványi vagy nemzetközi magániskolákban tanulnak - írja az mfor.hu.

  • Eduline
pixabay

Az mfor.hu azt írja, a Waldorf-iskolarendszerben például 15 és 60 ezer forinti havi felajánlást várnak a szülőktől, mindenkinek az alapján milyen összeget képes vállalni havonta gyermeke taníttatásáért cserébe. Természetesen itt is lehetséges egyéni elbírálás alapján mentességet kapni.

Több magániskolát meg lehet úszni 20-30 ezer forint havi tandíjjal, de vannak olyan intézmények, amelyek ennél jóval többet kérnek: a Kürt Alapítványi Gimnáziumban 38 ezer forintot, a Budenz József Alapítványi Gimnáziumban 50 ezret, a BME Gimnáziumban pedig már 82 ezer forintos tandíjjal kell számolni havonta, az AKG 30-160 ezer forint közötti szülői hozzájárulást kér. A magániskolák között a legdrágábbak a nemzetközi iskolák, ahol jóval 100 ezer forint feletti összegekkel számolhatnak a szülők havonta.

A Carl Rogers Akadémia tandíja havonta 120 ezer forint vállalást kíván, a Budapesti Francia Iskola tandíja 137 ezer forintnyit, míg a budai Greater Grace Nemzetközi Gimnáziumban tanuló diákok tandíjáért már 291 ezer forintot kell fizetni. Jelenleg úgy tűnik, hogy a legköltségesebb megoldás a British International School-ba járatni gyermekünket, ahol közel 400 ezer forintot kérnek el havonta tandíjra. Mindezek felett ezekben a középiskolákban ugyancsak milliós nagyságrendben kell fizetni külön, csak a beiratkozásért. És akkor még nem számoltunk olyan költségekkel, mint a tankönyvek, iskolai eszközök, étkezés vagy a további alkalmi hozzájárulások (utazások, egyéb iskolai programok). Azt is hozzá kell tenni, hogy sok alternatív iskolában lehetséges minimális hozzájárulásért vagy ingyenes helyekre bejutni.

Menekítik a szülők a gyerekeiket: sokan csak itt tudják őket jó kezekben

Tömegével viszik az elmúlt években alapítványi- és magániskolákba a gyerekeiket azok a szülők, akik ezt megengedhetik maguknak. Ezzel párhuzamosan az iskolaalapítási kedv is megnőtt. Ez pedig azt eredményezi, hogy nem csökken, inkább drasztikusan nő a szegények és gazdagok közti különbség az oktatás terén.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.