Ennyit kell fizetniük azoknak a szülőknek, akik menekítenék gyereküket az állami oktatásból

A KSH adatai szerint 2017-ben csaknem 435 ezer középiskolás diák kezdte meg a tanulmányait nappali tagozaton, ebből kicsivel több mint 100 ezren a közoktatási rendszeren kívül egyházi, alapítványi vagy nemzetközi magániskolákban tanulnak - írja az mfor.hu.

  • Eduline
pixabay

Az mfor.hu azt írja, a Waldorf-iskolarendszerben például 15 és 60 ezer forinti havi felajánlást várnak a szülőktől, mindenkinek az alapján milyen összeget képes vállalni havonta gyermeke taníttatásáért cserébe. Természetesen itt is lehetséges egyéni elbírálás alapján mentességet kapni.

Több magániskolát meg lehet úszni 20-30 ezer forint havi tandíjjal, de vannak olyan intézmények, amelyek ennél jóval többet kérnek: a Kürt Alapítványi Gimnáziumban 38 ezer forintot, a Budenz József Alapítványi Gimnáziumban 50 ezret, a BME Gimnáziumban pedig már 82 ezer forintos tandíjjal kell számolni havonta, az AKG 30-160 ezer forint közötti szülői hozzájárulást kér. A magániskolák között a legdrágábbak a nemzetközi iskolák, ahol jóval 100 ezer forint feletti összegekkel számolhatnak a szülők havonta.

A Carl Rogers Akadémia tandíja havonta 120 ezer forint vállalást kíván, a Budapesti Francia Iskola tandíja 137 ezer forintnyit, míg a budai Greater Grace Nemzetközi Gimnáziumban tanuló diákok tandíjáért már 291 ezer forintot kell fizetni. Jelenleg úgy tűnik, hogy a legköltségesebb megoldás a British International School-ba járatni gyermekünket, ahol közel 400 ezer forintot kérnek el havonta tandíjra. Mindezek felett ezekben a középiskolákban ugyancsak milliós nagyságrendben kell fizetni külön, csak a beiratkozásért. És akkor még nem számoltunk olyan költségekkel, mint a tankönyvek, iskolai eszközök, étkezés vagy a további alkalmi hozzájárulások (utazások, egyéb iskolai programok). Azt is hozzá kell tenni, hogy sok alternatív iskolában lehetséges minimális hozzájárulásért vagy ingyenes helyekre bejutni.

Menekítik a szülők a gyerekeiket: sokan csak itt tudják őket jó kezekben

Tömegével viszik az elmúlt években alapítványi- és magániskolákba a gyerekeiket azok a szülők, akik ezt megengedhetik maguknak. Ezzel párhuzamosan az iskolaalapítási kedv is megnőtt. Ez pedig azt eredményezi, hogy nem csökken, inkább drasztikusan nő a szegények és gazdagok közti különbség az oktatás terén.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu