Ennyit kell fizetniük azoknak a szülőknek, akik menekítenék gyereküket az állami oktatásból

A KSH adatai szerint 2017-ben csaknem 435 ezer középiskolás diák kezdte meg a tanulmányait nappali tagozaton, ebből kicsivel több mint 100 ezren a közoktatási rendszeren kívül egyházi, alapítványi vagy nemzetközi magániskolákban tanulnak - írja az mfor.hu.

  • Eduline
pixabay

Az mfor.hu azt írja, a Waldorf-iskolarendszerben például 15 és 60 ezer forinti havi felajánlást várnak a szülőktől, mindenkinek az alapján milyen összeget képes vállalni havonta gyermeke taníttatásáért cserébe. Természetesen itt is lehetséges egyéni elbírálás alapján mentességet kapni.

Több magániskolát meg lehet úszni 20-30 ezer forint havi tandíjjal, de vannak olyan intézmények, amelyek ennél jóval többet kérnek: a Kürt Alapítványi Gimnáziumban 38 ezer forintot, a Budenz József Alapítványi Gimnáziumban 50 ezret, a BME Gimnáziumban pedig már 82 ezer forintos tandíjjal kell számolni havonta, az AKG 30-160 ezer forint közötti szülői hozzájárulást kér. A magániskolák között a legdrágábbak a nemzetközi iskolák, ahol jóval 100 ezer forint feletti összegekkel számolhatnak a szülők havonta.

A Carl Rogers Akadémia tandíja havonta 120 ezer forint vállalást kíván, a Budapesti Francia Iskola tandíja 137 ezer forintnyit, míg a budai Greater Grace Nemzetközi Gimnáziumban tanuló diákok tandíjáért már 291 ezer forintot kell fizetni. Jelenleg úgy tűnik, hogy a legköltségesebb megoldás a British International School-ba járatni gyermekünket, ahol közel 400 ezer forintot kérnek el havonta tandíjra. Mindezek felett ezekben a középiskolákban ugyancsak milliós nagyságrendben kell fizetni külön, csak a beiratkozásért. És akkor még nem számoltunk olyan költségekkel, mint a tankönyvek, iskolai eszközök, étkezés vagy a további alkalmi hozzájárulások (utazások, egyéb iskolai programok). Azt is hozzá kell tenni, hogy sok alternatív iskolában lehetséges minimális hozzájárulásért vagy ingyenes helyekre bejutni.

Menekítik a szülők a gyerekeiket: sokan csak itt tudják őket jó kezekben

Tömegével viszik az elmúlt években alapítványi- és magániskolákba a gyerekeiket azok a szülők, akik ezt megengedhetik maguknak. Ezzel párhuzamosan az iskolaalapítási kedv is megnőtt. Ez pedig azt eredményezi, hogy nem csökken, inkább drasztikusan nő a szegények és gazdagok közti különbség az oktatás terén.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.