Az állam nem tartja helyesnek, ha a diák nem eszik húst

Három évvel ezelőtt rendeletet módosított az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi): az állam nem tartja helyesnek, ha a gyerek vegetáriánus.

  • Eduline
MTI / Balázs Attila

Szolgáltatót váltott az iskola, továbbiakban nem tudják biztosítani a húsmentes étrendet, csak abban az esetben, ha másnapra gasztroenterológustól hoznak papírt - ilyen hívást kapott egy budapesti szülő gyermeke iskolájából.

A család - és sok más, hasonló cipőben járó gyerek - problémájáról beszámoló Index azt írja, a diákról másfél éve egyáltalán nem eszik húst, undorodik tőle, egyszerűen nem hajlandó elfogyasztani. Hogy ez probléma lehet, korábban fel sem merült, és ahogy az óvodában, az iskolában is megszégyenítés és különösebb gond nélkül sikerült számára megfelelő ételt felszolgálni.

A szülő felajánlotta, hogy elmegy a gyerekorvoshoz, akivel írat egy olyan papírt, ami szerint a gyerek nem fogja megenni az ételt, ettől legyengül a szervezete, és emiatt nem fog tudni figyelni az órán. Tehát káros lenne számára húsos ételt felszolgálni. Csakhogy kizárólag gasztroenterológustól fogadnak el igazolást - a szülőnek másnapra kellett volna vinni a papírt, ennyi idő alatt azonban még a magánrendelőkben sem lehet időpontot kapni.

A szülő telefonon beszélhetett a Budavári Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezetének igazgatójával, aki tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) három évvel ezelőtti rendeletmódosításáról, és összességében elmondta, hogy az állam nem tartja helyesnek, ha a gyerek vegetáriánus.

Aztán megsúgták neki, hogy van kiskapu: azt kell írnia, hogy a diák vallási okból nem eszik húst. Végül ezt is választották, de az anya még ezt megelőzően érdeklődött az új szolgáltatónál, a Hungastnál. Konstruktív hozzáállást tapasztalt a cég részéről, de a rendelet mindenkit megköt.

Akkor mit lehet tenni? A szülő azt sem választhatja, hogy majd mindennap csomagol valami ebédet a gyereknek, mert a törvény arra is kitér, hogy az iskolai étkeztetésbe kívülről nem kerülhet be étel, azaz a gyerek vagy éhezik délután négyig, vagy megeszi a köretet - már ha van.

Az iskolákban nincs idő enni, a gyerekek azt sem tudják megvárni, amíg kihűl az étel

Többször felmerült már, hogy a kormány központosítaná a közétkeztetést is, legfőképpen azért, mert maguk is beismerték: a 2015-ös menzareform korántsem hozott egyértelmű javulást. Az Index azt írja, hogy a központosítás egyik nyertese lehet a Hungast, amiről legutóbb a Sodexo felvásárlásával kapcsolatban lehetett hallani.

Hozzászólások

Több mint kétszer annyi diák jutott be a felsőoktatásba, mint ahány kollégiumi férőhely összesen van

Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.